Crna Rijeka
| Crna Rijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,94 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 48″, k. h. 16° 24′ 32″44.996667°N 16.408889°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 48″, k. h. 16° 24′ 32″44.996667°N 16.408889°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Crna Rijeka (szerbül: Црна Ријека), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 65, közúton 85 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délre, a Japra bal partjától nyugatra fekvő dombvidéken, 150 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Átfolyik rajta a Crna-patak és mellékvizei a Dolovjanska és Napojišta-patakok.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 86 | 51 |
| Bosnyák | 370 | 49 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 9 | 16 |
| Összesen | 465 | 116 |
Története
[szerkesztés]Területén már a bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a falu területén véletlenül előkerült 16 cm hosszúságú bronz lándzsahegy.[4]
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként a faluban 19 háztartást és 82 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Novi község részeként a faluban 28 házat,és 66 ortodox szerb lakost találtak.[6].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 35 háza és 204 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
További információk
[szerkesztés]
