Mazić
| Mazić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 87 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 34,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,55 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 00″, k. h. 16° 26′ 07″45.066700°N 16.435300°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 00″, k. h. 16° 26′ 07″45.066700°N 16.435300°E | |
 | |
Mazić (szerbül: Мазић), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 68, közúton 85 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, az Una völgyétől keletre fekvő dombvidéken, 200 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Legmagasabb pontja a 341 méter magas Mazićka glava. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 131 | 83 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 3 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 132 | 87 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Novi község részeként a településnek 11 háztartása és 55 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Novi járásba tartozó községben 18 háztartást, 135 ortodox szerb és 4 katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 19 háztartása és 120 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20..
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
