Maiszúri palota
| Maiszúri palota | |
| Amba Vilász | |
| Település | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1897–1912 |
| Építési stílus | indo-szaracén építészet |
| Építész(ek) | Henry Irwin |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | palota |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Maiszúri palota weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maiszúri palota témájú médiaállományokat. | |
A maiszúri maharadzsapalota (hindi nyelven अम्बा विलास महल (Amba Vilász Mahal), kannada nyelven ಮೈಸೂರು ಅರಮನೆ (Maiszúrú Aramane)) az indiai Maiszúr egykori uralkodói palotája, az indo-szaracén építészet jellegzetes példája. Ma híres turisztikai látványosság: évente több millióan látogatják.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az épület a Maiszúri Királyságot évszázadok óta irányító Vodejár dinasztia rezidenciája volt. Az első palota valószínűleg még a 14. században épült meg egy fából készült erőd részeként, ám ez az épület 1638-ban egy villámcsapás következtében megsemmisült. Az épületegyüttest a megmaradó részekből (újabbakkal kiegészítve) Kánteráva Naraszarádzsa Vodejár építette újjá, Csikka Devarázsa Vodejár 1704-es halála azonban politikai instabilitást hozott a birodalomban, aminek következtében a palota elhanyagolttá vált, sőt, Típú szultán 1793-ban le is bontatta. A szultán halála után az ötéves III. Krisnarádzsa Vodejár került a trónra, a koronázási szertartást megfelelő palota hiányában csak egy sátortető alatt tudták elvégezni. Az új uralkodói korszak egyik első feladata volt, hogy új, ezúttal hindu építészeti stílusban megvalósuló palotát építsenek: ez az épület 1803-ra készült el. A sebtében felhúzott létesítmény állaga azonban hamar szintén romlani kezdett, sorsa pedig 1897-ben pecsételődött meg, amikor Dzsajalaksmi hercegnő esküvőjén tűz ütött ki, aminek következtében a teljes palota leégett.[2]
Hogy a város és az uralkodói család ne maradjon méltó rezidencia nélkül, arról a IV. Krisnarádzsa kiskorúsága alatt a tényleges hatalmat gyakorló régens, a gyermek anyja, Kempa Nandzsámmani Váni Vilásza Szannidhana gondoskodott: megbízta a híres angol építészt, Henry Irwint, hogy tervezzen egy újat. A munkálatok 1897-ben kezdődtek, és 15 év után, 1912-re fejeződtek be. Az építkezés költsége elérte a 4 147 913 rúpiát.[2]
Az épület
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hatalmas, háromszintes palota a dél-indiai Karnátaka állam egyik legnagyobb városában, Maiszúr belsejében található egy nagy méretű park nyugati felében; főhomlokzata kelet felé, a park középpontja felé néz. Bonyolult alaprajza van, mivel több egybeépült részből áll: lakórészei mellett többek között templomok és szentélyek is tartoznak hozzá.[2]
A rendkívül összetett formákban gazdag épület az indo-szaracén építészet jellegzetes példája, amelyben a muszlim és a rádzsput stílusú elemek gótikus díszítésekkel keverednek. Bővelkedik a finoman hajló ívekben, kupolákban, a kiugró ablakfülkékben és oszlopokban, amelyek között a hindu stílusútól egészen a bizánci típusúig többféle megtalálható.[3]
A főhomlokzat legfeltűnőbb elemei a dupla hagymakupolás, négyszögű saroktornyok, valamint a köztük húzódó szakasz hét nagyobb és a középső nagy ívet közrefogó két kisebb boltíve. A középső ív felett egy Gadzsalaksmi-szobor látható, azaz Laksmi jószerencse- és gazdagságistennő elefántok társaságában történő ábrázolása.[3]
Belső tereit mesterien faragott ajtók, finom gyertyatartók, ólomüveg mennyezetek és falfreskók díszítik; utóbbiak indiai eposzok jeleneteit ábrázolják.[3] Jellegzetes helyiség a díszes mennyezetű, számtalan faragott oszloppal rendelkező darbár terem és a kaljána mantapa, azaz esküvői pavilon, amelynek padlóját zománcozott csempék borítják. Értékes kincse egy aranyozott hauda és egy ékszerberakásos aranytrón.[2]
Az épület díszkivilágítását, amelyet minden vasárnap, minden nemzeti ünnepen és a többnapos daszara fesztivál alkalmával helyeznek üzembe, mintegy 97 000 lámpa szolgáltatja.[2]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egy belső udvar
- Az egyik darbár terem
- IV. Krisnarádzsa Vodejár szobra
- A palotakertbe vezető díszes kapu
- Éjszakai kivilágításban
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Is tourism stagnating in Mysore?" (angol nyelven). The Hindu. 2014. április 22. Hozzáférés: 2020. november 1.
- 1 2 3 4 5 "A palota története" (angol nyelven). A palota hivatalos honlapja. 2020. november 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 1.
- 1 2 3 "Mysuru palace architecture" (angol nyelven). A palota hivatalos honlapja. 2021. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 2.
