Magyary Ágnes
Magyary Ágnes | |
Született | 1975. november 8. (48 éves) Kolozsvár |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | író |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–2000) |
Kitüntetései |
|
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyary Ágnes (Kolozsvár, 1975. november 8.–) József Attila-díjas magyar író, tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Értelmiségi és irodalombarát közegben nőtt föl, édesapja Magyari Péter erdőmérnök, édesanyja Bálint Rozália közgazdász.
Gaal György kolozsvári helytörténész unokahúga; anyai nagybátyja Bálint Mózes székelyudvarhelyi szerkesztő, fotós; Magyari Bertalan kolozsvári orvos unokája; utóbbi nevelőapja Kara Győző (1860–1942) aradi történész, műfordító.
Gyermekkorát Kolozsvárt töltötte, az ottani Brassai Sámuel Elméleti Líceumban Egyed Emese volt a magyartanára, aki elsőként biztatta írásra az ötödik osztályos szerzőt. Tízéves korában ritka izombetegséggel diagnosztizálták, idővel mozgáskorlátozottá vált.
1989 óta Budapesten él. Itt érettségizett 1995-ben a Jedlik Ányos Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait az ELTE BTK Magyar Nyelv és Irodalom, illetve Spanyol Nyelv és Irodalom szakán végezte. 2000/2001-es szemeszterét Erasmus-ösztöndíjjal az Université Catholique de Louvain Romanisztika szakán töltötte.
2003 óta szabadúszó író, nyelvtanár.
2003 és 2008 között a Magyary-féle amatőr színtársulat vezetője, háziszerzője, dramaturgja és rendezője. Az alkotóközösség 2003-ban jött létre a Budapesti Református Egyetemi és Főiskolai Gyülekezetben. Egyik jellemzőjük, hogy csak és kizárólag saját darabokat adtak elő, amatőr résztvevőkkel (tagja volt többek közt Tabáni István énekes, dalszerző is).
2007-08-ban a CEU Medián forgatókönyvírást tanult. 2009-10-ben Kárpáti Péter drámaírói műhelyében vett részt, ahol megszületett a Tél Barbadoson (Rémdráma) című darab.[1] Simon Balázs rendezésében az Utca-Szak Társulat színészei a budapesti Sirály étterem színpadán mutatták be 2011-ben.
2014 óta a Halszájoptika (Képirodalmi Hálózat) állandó szerzője, amely írói műhely szoros együttműködésben áll a Mersz Klubbal.
Művei[szerkesztés]
1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál.
Kritikai visszhang[szerkesztés]
„ | Magyary Ágnest módfelett érdeklik az irodalmi kuriózumok, az intertextuális játékok, az újraértelmezések, paratextusok. A posztmodern. És persze történetei is vannak, de szinte csak mellékesen.[2] (Zsidó Ferenc, 2015)
Bizarr, korláttalanul áradó fantáziája, ötletarzenálja behozza a görög mitológiát, kortársunkká avanzsálja Homéroszt, Dantét, Cervantest, vakmerően lépdel Proust időt hágó lábnyomaiban, belebújik Jorge Luis Borges bőrébe (idéz a nagy argentin híres képzelt lények kislexikonából), címadó írásában felsejlik Bulgakov, apokrif történeteiben Jókai fölé hajol kacéran, mímeli, imitálja, parodizálja a modern krimit…[3] (Hegedűs Imre János, 2015) Magyary Ágnes regénye könnyed iróniával, olykor groteszk, helyenként szürreálisba hajló humorral kalauzolja végig olvasóját a maga legkevésbé sem tréfás közegén: egy huszadik századi kolozsvári magyar család négygenerációs történetén. A historikus külsőségek formáihoz a tartalmat azonban a regényalakok sorsa, egyéni és közösségi drámái, összeomlásokat átvészelő életigenlésük szolgáltatja, ahogyan törekszenek, egyensúlyoznak és – ha bele nem halnak – túlélnek tragikus háborúk, vigaszt nem nyújtó békék, zűrzavaros impérium- és rendszerváltások között, melyek menetét olykor még annyira sem tudják követni, mint az abszurd módon megelevenedő figurák, a más időkhöz, erkölcsökhöz és normákhoz szokott királyné-szobor, tábornokfestmény, a repülőre szálló romantikus költőfejedelem, vagy a telek végén csorgó folyóból kifogott álombeli kövér víziló – hogy a családot a századelő óta szolgáló ház városrendezési célú lebontásával, az emlékeket, érzelmeket magukban hordozó limlomok kényszerű leselejtezésével és a kiköltözéssel 1984-re végül mégiscsak utolérje a történelmi végzet főszereplőinket.[4] (Luzsicza István, 2018) |
” |
Kötetei[szerkesztés]
- Periton; Antológia, Lakitelek, 2004
- Az ördög operába készül és más történetek; Lector, Marosvásárhely, 2013
- Rövidzárlat az alvilágban. Kisregény; Magyar Napló, Budapest, 2016
- Víziló a Szamosban; Magyar Napló, Budapest, 2018
- Madrid. Regényes útirajz; ill. Siklódy Ferenc; Bookart, Csíkszereda, 2022[5]
Válogatott internetes publikációk[szerkesztés]
- A kóbor lovag kalandja Archiválva 2022. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2004)
- Kara vacsorája (2006)
- Irodalmi kézikönyv kannibálok számára (Korunk, 2008. nov.)
- Én vagy Én (Látó, 2009)
- A szultán lánya (Látó, 2011)
- A szent, a disznó és az álságos szűz (Látó, 2012. okt.)
- Rövidzárlat az alvilágban (A Kara-kum homokjában, részlet, Látó, 2013)
- FaluLátó, Dálya (Székelydályáról, 2015)
- Víziló a Szamosban[halott link] (részlet, 2018)
- Az ember, akit ötször temettek el és egyéb irodalmi csacskaságok[halott link] (Székelyföld, 2019. márc.)
- Hóbagoly tivornyája fehér egerekkel (Népszava, 2019. nov.)
- Csirke Archiválva 2019. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (Halszájoptika, 2019. okt.)
Fordításai[szerkesztés]
- García M. Colombás: A Szentírás olvasása. A lectio divina; ford. Magyary Ágnes; Bencés, Pannonhalma, 2006 (Bencés lelkiségi sorozat)
Interjúk, kritikák[szerkesztés]
- Film és színdarab a helyi történelemről (Homok az idő tornácán c. színdarab, Kiskunhalas, 2014)[6]
- Ami a papírra kerül (2015-ös interjú)[7]
- Dublin kerekesszékből nézve (2015-ös írországi rádióinterjú)[8]
- Codau Annamária: Furcsa főzetek (Az ördög operába készül és más történetek, 2015)[9]
- Hegedűs Imre János: Folt a világ fenekén (Rövidzárlat az alvilágban, 2017)[10]
- Vida Gábor: A nyelvben nincs kijárási tilalom. Interjú Magyary Ágnessel (Látó, 2020)[11]
- Márton Evelin: „Az élet egy elég költséges és őrült hobbi”. Interjú Magyary Ágnes íróval (Helikon, 2020)[12]
- Márton Evelin: A túlzott fantázia, vagy a túl sok ötlet zsákutcába viheti az írót (interjú, Észpresszó, Bukaresti Rádió, 2020. jún. 20.)[13]
Díjak[szerkesztés]
- Méhes György debüt-díj (Kolozsvár, 2004)
- Mikó András-díj (Brassó, 2007)[14]
- Fehér Klára irodalmi-díj (megosztott, Budapest, 2015)
- a Napút folyóirat 2018-as Rejtő Jenő-irodalmi pályázatának 2. díja[15][16]
- Látó-nívódíj, próza kategória[17] (Marosvásárhely, 2019)[18]
- József Attila-díj (2021)[19]
Ösztöndíjak[szerkesztés]
- MASZRE[20] alkotói ösztöndíj (2009)
- NKA[21] alkotói ösztöndíj (2011)
- NKA alkotói ösztöndíj (2013)
- NKA alkotói ösztöndíj (2017)
- NKA alkotói ösztöndíj (2019)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.lato.ro/article.php/T%C3%A9l-Barbadoson-R%C3%A9mdr%C3%A1ma/1754/
- ↑ http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjgyMQ==[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ 'Víziló a Szamosban fülszövege. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ Magyary Ágnes: Madrid – Könyvbemutató (magyar nyelven). Csíkszeredai Könyvvásár, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2022. május 18.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ https://www.parokia.hu/v/ami-a-papirra-kerul/
- ↑ Dublini Magyarok Közösségi Rádiója
- ↑ Korunk, 2015/2
- ↑ Hitel, 2017/7
- ↑ https://latoblog.blog.hu/2020/05/04/a_nyelvben_nincs_kijarasi_tilalom
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ "Na Mi Újság Rejtő Úr?"; Napút, 2018/8, Rejtőtől Péhovardig tematikus összeállítás
- ↑ http://www.naputonline.hu/2018/10/02/na-mi-ujsag-rejto-ur-eredmenyhirdetes/
- ↑ https://szekelyhon.ro/aktualis/kiosztottak-a-lato-idei-nivodijait
- ↑ http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/magyary-agnes-es-kantor-peter-is-a-lato-nivodijjal-kituntetettek-kozott
- ↑ Adél, Hercsel: Kásler Miklós kitüntette Stefka Istvánt március 15. alkalmából (magyar nyelven). index.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete
- ↑ Nemzeti Kulturális Alap
Források[szerkesztés]
- http://www.magyaryagnes.hu/ Archiválva 2020. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- http://www.lato.ro/vendor.php/Magyary-%C3%81gnes/135/ Archiválva 2014. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://halszajoptika.hu/tag/magyary-agnes/
- József Attila-díjasaink portrésorozat – Magyary Ágnes (Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021)
- Székelydályától Budapestig. Magyary Ágnes, írónő. Féléletmű interjú (Civil Rádió, 2022)