Magyarország csatlakozása az euróövezethez
Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2018 és 2020 közé teszi a lehetséges időpontot.[1]
A Medgyessy-kormány tervei
Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt[2], a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[3]. Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk [4] 2003. december 31-én jelent meg.
A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.[5]
A első- és második Gyurcsány-kormány tervei
2006-ban a Száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[6]
Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogatő politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.[7]
A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[8] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az EKB 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[9] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[10]
A gazdasági világválság és a Gyurrcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett[11], mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[12] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[13] A bejelentés a Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[14] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam mindenkori negatív rekordott döntött.[15]
A Bajnai-kormány tervei
A Bajnai-kormány 2009 májusi színrelépését követően elsősorban a válságkezelésre koncetrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot,[16] - ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.
A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[17] szerint az infláció 5,2%-ig felszökött, amiben jelentős szerepe van az ÁFA általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett[18], mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.
A jegybanki alapkamat 2009 decemberére 6,25%-ra csökkent, amely később tovább csökkent.[19] A maastrichti kritérium legfeljebb 6,5%-ot enged meg. Magyarországnak ezzel csupán egyetlen, az euró bevezetéséhez szükséges feltételt sikerült teljesínie.
Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba.[20] Ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tarotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális.[21] A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartja a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[22] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[23]
A Második Orbán-kormány tervei
A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[24] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[25] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[26] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[27] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.
Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[28] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][29]
A forint és a kritériumok
| Teljesítendő konvergencia-kritériumok | Céldátum | Tervezett átállás | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||
| A költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | |||||||
| Referencia-értékek | jelenleg max. 3,13% [30][31] | max. 3% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 6% [32] | min. 2 év | – | – | – |
 HUN
|
5,9% [33] (középtávú cél: 3%) [34] |
2011: 4,3%[35] | 77,19% (folyamatosan csökkenő) [36] | 8,6% [37] | nem tag | 2018-2020 [1][29] | ? | 1 hónap [38] |
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró
- ↑ HVG: Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre
- ↑ Perger István: A félig magyar euró
- ↑ Perger István: A félig magyar euró II.
- ↑ Csúszik az euró bevezetése
- ↑ 2010-ben lehet euró
- ↑ Újra kitolódott a céldátum
- ↑ Elképzelés sincs az euró bevezetéséről (Kisalföld, 2008. június 26.)
- ↑ EKB 2008. évi konvergenciajelentése
- ↑ Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van | Belföld - Magyarország hírei | Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu
- ↑ 317 forint egy euró
- ↑ 2009 végére meglesz a program
- ↑ Könnyítést kér Gyurcsány
- ↑ Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön
- ↑ 317,45 forint egy euró
- ↑ Teljesítettük az IMF feltételeit
- ↑ Fogyasztói árak, 2009. november
- ↑ Már 76,9% a hiány
- ↑ A jegybanki alapkamat alakulása
- ↑ Bajnai: "A következő négy évben be lehet vezetni az eurót"
- ↑ Újra fellángolt a vita a magyar euróról (Origó Klikkbank, 2009. december 21.)
- ↑ Az euróval duplázhat a Fidesz (Index, 2010. február 11.)
- ↑ Ér annyit a forint, mint a svájci frank (Index, 2010. június 3.)
- ↑ Négy gyerek, nulla adó (Index, 2010. április 13.)
- ↑ 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró (Inforádió/MTI, 2010. május 6.)
- ↑ Varga Mihály nyilatkozata
- ↑ Lesz-e magyar euró 2014-re? (Index, 2010. október 25.)
- ↑ Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk
- ↑ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon
- ↑ Nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
- ↑ Euro area annual inflation stable at 2.7%
- ↑ Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
- ↑ Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt
- ↑ Az MNB inflációs céljai
- ↑ Jövőbe mutató tavalyi számok
- ↑ Adósságnyomás-mérő
- ↑ Long-term interest rate statistics for EU Member States: http://www.ecb.int/stats/money/long/html/index.en.html#fn2/
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.