Magyar Fotográfiai Múzeum

Magyar Fotográfiai Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés	Kecskemét Magyarország
Cím	Katona József tér 12.
Megnyílt	1991
Elhelyezkedése
Magyar Fotográfiai Múzeum Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 19″, k. h. 19° 41′ 40″46.9052, 19.6943
A Magyar Fotográfiai Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Fotográfiai Múzeum témájú médiaállományokat.

A Magyar Fotográfiai Múzeum Magyarország első speciálisan a fotográfia, fotóművészet bemutatására, a munkák szervezett őrzésére és tárolására szolgáló intézmény és egyben az első hazai, alapítványi fenntartású múzeum is. 1991-ben avatták fel Kecskeméten, fenntartója a Magyar Fotográfiai Alapítvány.

A múzeum többek között dagerrotípiákat – az első 1840-ben készült –, ill. több százezer pozitívot és negatívot őriz. Emellett dokumentumok, fényképezőgépek, fotós felszerelési tárgyak, laboratóriumi eszközök is gazdagítják a gyűjteményt.

Története

Első ízben 1861-ben vetették fel a magyar fotográfusok, hogy szükség lenne a munkák szervezett őrzésére, tárolására. Majd 1881-ben Veress Ferenc, a szakma első szaklapjának alapítója a Budapesti Hírlapban fogalmazta meg egy budapesti fényképészeti országos, állandó kiállítás életre hívásának fontosságát. Majdnem száz évvel később, 1989-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Katona István a televízió nyilvánosságához fordult az értékes gyűjteményük siralmas tárolási körülményei miatt, mivel azok addig a szövetség budapesti székházában szekrényekben, hozzáférhetetlen helyeken halmozódtak. Ekkor ajánlotta fel a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi tanács a kecskeméti régi ortodox zsinagógát egy fotográfiai múzeum céljára.

Az intézmény arról is nevezetes, hogy az ország legelső alapítványi fenntartású múzeuma. A múzeumot működtető Magyar Fotográfiai Alapítványt a szövetség kezdeményezte azzal a céllal, hogy megmentsék a művészeti szempontból fölbecsülhetetlen értékű fényképeket, negatívokat, műtárgyakat. Az intézmény első igazgatója, Kincses Károly vezetésével olyan szakmai bázist alakítottak ki, amelyben szakszerűen őrzik, védik, dolgozzák fel és tárják a nyilvánosság elé többek közt állandó és időszaki kiállítások keretében, ill. kiadványokban a magyar fotótörténet értékes, érdekes anyagait. Indulásakor százezer műtárggyal, dokumentummal rendelkezett a gyűjtemény. A múzeum törzsanyagának gyűjtését a Magyar Fotóművészek Szövetsége 1958-ban kezdte el.

Az első nyilvános tárlatot 1992 márciusában Kecskeméten tartották, Simonyi Antal kecskeméti születésű fotográfus munkáiból. A 2006-ra 1 millió 142 ezer képpel rendelkező múzeum Kincses Károly és Kolta Magdolna irányítása alatt, önkormányzati és központi költségvetési támogatás nélkül nemzetközileg ismert műhellyé vált, majd 2006-ban Baki Péter vette át a vezetését.

A múzeum szakszerű tudományos munkát végez. Szokásos múzeumi szolgáltatásai mellett hiteles másolatok készítésével, restaurálással, fotók vásárlásával, árusítással és értékbecsléssel is foglalkoznak. Könyvtára, adattára és a fényképgyűjteménye a kutatóknak is rendelkezésére áll. 2006 óta a múzeumi tevékenység mellett részt vesz egy 2003-ban indult internetes szakmai portál működtetésében is fotoklikk.eu webcímen, ennek a fotó-, és videográfiai archívumnak és a közösségi portálnak a fenntartója a Kincses Károly által 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Közhasznú Alapítvány.

A 2024-es adatok szerint immár mintegy hétszázezer műtárggyal, magyar és egyetemes értékekkel bíró múzeum 2025-től a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként, Nemzeti Fotóművészeti Múzeum néven működik Budapesten.

Épületei

Kecskeméti

Az 1991-ben megnyílt múzeum első otthona Kecskemét egykori ortodox zsinagógája volt. Korábban a Bajcsy-Zsilinszky utca, Katona József tér betorkollásánál található telek eredeti állapotában fésűs beépítésű volt. 1890-ben az itt álló oromfalas épületet Loth István (ifj. Bíró István építőmesterrel) alakíttatta át és nem sokkal ez után a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő működött benne a Mezei utca 4. szám alatt. Majd 1918-ban épült meg a szabadon álló, egyemeletes téglalap alaprajzú szecessziós épületegyüttes.

Az egykori zsinagóga mennyezete
²⁰¹⁰

Mivel az 1917-ben külön vált, az ortodox zsidóságot tömörítő ortodox imaházi egyesületnek az őszi nagy ünnepek alkalmával saját templom híján bérelniük kellett imahelyet, így ezt az épületet 1918-ban megvásárolta az ortodox hitközség s még abban az évben átalakíttatta zsinagóga céljára. A hagyományaikhoz híven ragaszkodó ortodoxok helyszínválasztására az épület jó helyszíni adottsága, központi fekvése adhat magyarázatot. Ekkor a női karzat megépítése során a volt tánctermet megmagasították, amihez az épület mögötti fedett falépcső vezetett. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A 141,5 négyzetméteres teret keleti irányban, körülbelül négy méter magasságban három oldalról galériával vették körül, csak a tórafülkét is tartalmazó falat nem. A kivitelezést Kiss Mihály helybeli lakos vezette.

A zsinagóga és az utcafront közötti részt üzletekkel építették be, amit a hitközség tagjai használhattak, béreltek. Födémének alsó síkját eredetileg levéldíszek keretezték, közepén a Dávid-csillagba behelyezett, közismert nyolcszög-motívummal. A mennyezet dekoratív állatábrázolásai a héber feliratokkal a Talmudban olvasható példázatokat, az Atyák mondásainak allegóriáit jelenítették meg. 1944-ben itt volt a helyi zsidóknak az egyik gyűjtőhelye. A hitközség taglétszáma 5-6 főre csökkent. A hitközség kegytárgyai, a zsinagóga összes felszerelései Budapestre kerültek.

A második világháború után többféle célra használták, üzletek, raktárhelyiségek voltak benne, amíg veszélyessé nem nyilvánították, majd sokáig üresen állt. 1987-ben, a szecessziós freskó megóvása érdekében a tető és a karzati födémkonzolok közötti mennyezet festéseit műemlék jellegűnek nyilvánították. 1989-ben kezdték először renoválni, az első tervek szerint (1987) még bábszínház nyílt volna a Katona József tér és a Bánk bán utca találkozásánál található épületben.

A kis, régi ortodox zsinagógát a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi tanács 1989-1990-ben ajánlotta fel múzeum céljára, mivel Katona József születésének kétszázadik évfordulójára készült a város, a szülőháza körzetében található műemlék jellegű épület pedig felújításra szorult. Az eredeti tervek szerint ezért egy sétány kötötte volna össze a Katona József-emlékházzal. Az újjáépítés 1990 nyarán kezdődött meg a megyei tanács és a szövetség több mint 35 millió forintos közös beruházásaként. A zsinagóga felújításához 16—17 millió forinttal járult hozzá a Bács-Kiskun Megyei Tanács, tízmilliót adott az illetékes minisztérium és négymilliót az Országos Műemléki Felügyelőség. Előbb lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést nagyjából rekonstruálták. Az épületegyüttes középső tömbje és az északi telekhatára között az új funkciónak megfelelő új beépítés található. Az egykori zsinagógai térből lett a kiállítóterem, a karzat pedig a könyvtár és a kutatóhely.

Az épület udvari homlokzatán emléktábla áll a második világháború zsidó áldozatainak nevével.

Budapesti

2024-es döntés értelmében a múzeum állandó otthona 2025-ben átkerül Budapestre, a Városliget kapujában levő, korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villába, amit a Szabó Andráshoz köthető Resonator Kft.-től vásárolt meg a Liget Budapest Projekt égisze alatt a Városliget Zrt. Klösz Györgynek, a magyar városfotózás úttörőjének a Városliget fasor 49. címen álló egykori villája méltó otthonául szolgálhat a múzeum gyűjteményének.

Igazgatói

• Kincses Károly 1991–2006
• Baki Péter 2006–

Források

• Kecskemét » Látnivalók » Múzeum » Magyar Fotográfiai Múzeum Archiválva 2014. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, kecskemet.varosom.hu (hozzáférés: 2014. október 31.)
• Dollárezreket érnek Fotómúzeum a zsinagógában, Kurír – esti kiadás 2. évfolyam 49. szám – 1991. március 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
• Zsoldos Attila: Otthontalan fotótörténet Egy múzeum keserves krónikája (9. o.), Népszabadság 49. évfolyam 124. szám – 1991. május 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
• Károlyi Júlia: Az „Ét- és táncterem Pistához”-tól a Magyar Fotográfiai Múzeumig (95-96. old.), Forrás 23. évfolyam 10. szám, library.hungaricana.hu – 1991.
• Károlyi Júlia: Az első képmúzeum Otthont kapott a magyar fotográfia Kecskeméten (1., 3. old.), Petőfi Népe 46. évfolyam 282. szám, library.hungaricana.hu – 1991. december 2.
• Rákász Judit: Új igazgató a fotómúzeumban, Külföldön és Budapesten sokkal ismertebbek, mint Kecskeméten; Petőfi Népe 61. évfolyam 22. szám, library.hungaricana.hu – 2006. január 26.
• Magyarország műemlékjegyzéke – Bács-Kiskun megye (Orthodox zsinagóga (Magyar Fotográfiai Múzeum) 10026 - Katona József tér 12.) pp. 69. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), 2006. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Róna Tamás: Judaizmus és közösségtörténet Kecskemét rabbijainak működése történetszociológiai aspektusból, VI.4. Az ortodox zsinagóga (68-70. old.), Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, OR-ZSE.hu – 2010.

További információk

• A Magyar Fotográfiai Múzeum weboldala
• A Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel web-prezentázió, fotomult.c3.hu, C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, Magyar Fotográfiai Múzeum, Nemzeti Kulturális Alapprogram Digitális Kultúra pályázat – 2000. (hozzáférés: 2019. március 4.)
• Akik idejöttek. Magyarország képe külföldi fotográfusok kamerája előtt web-prezentázió, fotohungarika.c3.hu, Magyar Fotográfiai Múzeum, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Magyar Millennium Program – 2000. (hozzáférés: 2019. március 4.)
• Fotoklikk.hu fotó-, és videográfiai archívum és közösségi portál

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi zsinagógák listája