Magyar Fotográfiai Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskemét.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Kecskemét
Magyarország
Cím Katona József tér 12.
Elhelyezkedése
Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét)
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Fotográfiai Múzeum
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 54′ 21″, k. h. 19° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 21″, k. h. 19° 41′ 40″
A Magyar Fotográfiai Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Fotográfiai Múzeum témájú médiaállományokat.

A Magyar Fotográfiai Múzeum Magyarország első speciálisan a fotográfia, fotóművészet bemutatására, a munkák szervezett őrzésére és tárolására szolgáló, illetve egyben az első hazai alapítványi fenntartású múzeum. 1991-ben avatták fel Kecskeméten. Fenntartója a Magyar Fotográfia Alapítvány.

A múzeum több százezer pozitívot és negatívot őriz. Emellett dokumentumok, fényképezőgépek, fotós felszerelési tárgyak, laboratóriumi eszközök is gazdagítják a gyűjteményt.

Története[szerkesztés]

Első ízben 1861-ben vetették fel a magyar fotográfusok, hogy szükség lenne a munkák szervezett őrzésére, tárolására, ám százharminc év telt el megvalósulásáig. 1989-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Katona István a televízió nyilvánosságához fordult, az értékes gyűjteményük siralmas tárolási körülményei miatt, mivel azok addig a szövetség budapesti székházában szekrényekben, hozzáférhetetlen helyeken halmozódtak. Ekkor a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi tanács felajánlotta a régi orto­dox zsinagógát.

Az intézmény arról is nevezetes, hogy az ország legelső alapítványi fenntartású múzeuma. A múzeumot működtető Magyar Fotográfiai Alapítványt a szövetség kezdeményezte azzal a céllal, hogy megmentsék a művészeti szempontból fölbecsülhetetlen értékű fényképeket, negatívokat, műtárgyakat. Az intézmény első igazgatója, Kincses Károly vezetésével olyan szakmai bázist alakítottak ki, amelyben szakszerűen őrzik, védik és dolgozzák fel, állandó és időszaki kiállítások keretében, kiadványokban tárják a nyilvánosság elé a magyar fotótörténet értékes, érdekes anyagait. Indulásakor százezer műtárggyal, dokumentummal rendelkezett a gyűjtemény. A múzeum törzsanyagának gyűjtését a Magyar Fotóművészek Szövetsége 1958-ban kezdte.

Az első nyilvános tárlatot 1992 márciusában tartották, Simonyi Antal kecskeméti születésű fotográfus munkáiból. A 2006-ra 1 millió 142 ezer képpel rendelkező múzeum Kincses Károly és Kolta Magdolna irányítása alatt, önkormányzati és központi költségvetési támogatás nélkül nemzetközileg ismert műhellyé vált. 2006-ban Baki Péter vette át a vezetését.

A múzeum szakszerű tudományos munkát végez. Szokásos múzeumi szolgáltatásai mellett hiteles másolatok készítésével, restaurálással, fotók vásárlásával, árusítással és értékbecsléssel is foglalkoznak.

Könyvtára, adattára és a fényképgyűjteménye a kutatóknak is rendelkezésére áll.

2003. óta működtet a múzeum egy internetes szakmai portált fotoklikk.hu címen. A fotó-, és videográfiai archívum és közösségi portál fenntartója a FotoKlikk a Fotográfiáért Közhasznú Alapítvány, amit Kincses Károly alapított, 2006-ban.[1][2]

Épülete[szerkesztés]

A Bajcsy-Zsilinszky utca, Katona József tér betorkollásánál található telek eredeti állapotában fésűs beépítésű volt. Az itt álló oromfalas épületet 1890-ben Loth István (ifj. Bíró István építőmesterrel) alakíttatta át. Nemsokkal ez után a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő működött benne a Mezei utca 4. szám alatt.

Az egykori zsinagóga mennyezete
2010

A szabadon álló, egyemeletes téglalap alaprajzú szecessziós épületegyüttes 1918-ban épült.

Saját templom híján az 1917-ben kivált az ortodox imaházi egyesületnek az őszi nagy ünnepek alkalmával bérelniük kellett maguknak imahelyet. A hagyományaikhoz híven ragaszkodó ortodox zsidók helyszínválasztására jó helyszíni adottsága, központi fekvése adhat magyarázatot. Az épületet 1918-ban vásárolta meg az orthodox hitközség s még abban az évben átalakíttatta zsinagóga céljára. Ekkor, a női karzat megépítésével a volt tánctermet megmagasították, amihez az épület mögötti fedett falépcső vezetett. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A 141,5 négyzetméteres teret körülbelül négy méter magasságban, a keleti határoló három oldalról galériával vették körül, csak a tórafülkét is tartalmazó falat nem. A kivitelezést Kiss Mihály helybeli lakos vezette. A zsinagóga és az utcafront közötti részt üzletekkel építették be, amit a hitközség tagjai használhattak, béreltek. A zsinagóga födémének alsó síkját eredetileg levéldíszek keretezték, közepén a Dávid-csillagba behelyezett, közismert nyolcszög-motívummal. A mennyezet dekoratív állatábrázolásai a héber feliratokkal a Talmudban olvasható példázatokat, az Atyák mondásainak allegóriáit jelenítették meg. 1944-ben itt volt a helyi zsidók az egyik gyűjtőhelye. A hitközség taglétszáma 5-6 főre csökkent. A hitközség kegytárgyai, a zsinagóga összes felszerelései Budapestre kerültek.

A második világháborút követően többféle funkciója volt, üzletek, raktárhelyiségek voltak benne, amíg veszélyessé nem nyilvánították, majd sokáig üresen állt. 1987-ben, a szecessziós freskó megóvása érdekében a tető és a karzati födémkonzolok közötti mennyezet festéseit műemlék jellegűnek nyilvánították. 1989-ben kezdték először renoválni, az első tervek szerint (1987) még bábszínház nyílt volna a Katona József tér és a Bánk bán utca találkozásánál található épületben.[3][4]

A kis, régi ortodox zsinagógát a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi tanács 1989-1990-ben ajánlotta fel múzeum céljára, mivel Katona József születésének kétszázadik évfordulójára készült a város, a műemlék jellegű épület pedig, ami a szülőház körzetében található, felújításra szorult. Az eredeti tervek szerint ezért egy sétány kötötte volna össze a Katona József-emlékházzal. Az újjáépítés 1990 nyarán kezdődött meg a megyei tanács és a szövetség több mint 35 millió forintos közös beruházásaként. A zsinagóga felújításához 16—17 millió forinttal járult hozzá a Bács-Kiskun Megyei Tanács, tízmilliót adott az illetékes minisztérium és négymilliót az Országos Műemléki Felügyelőség. Előbb lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést nagyjából rekonstruálták. Az épületegyüttes középső tömbje és az északi telekhatára között az új funkciónak megfelelő új beépítés található. Az egykori zsinagógai térből lett a kiállítóterem, a karzat pedig a könyvtár és kutatóhely.

Az épület udvari homlokzatán emléktábla van a második világháború zsidó áldozatainak nevével.

Igazgatói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Impresszum, fotoklikk.hu (hozzáférés: 2019. március 4.)
  2. Linkgyűjtemény, fotomuzeum.hu (hozzáférés: 2019. március 4.)
  3. H. N.: Régi szépség, új funkció A műemlékvédelem látványos példái Bács-Kiskunban, Petőfi Népe 42. évfolyam 261. szám, library.hungaricana.hu - 1987. november 5.
  4. H. N.: Két év múlva avatják eredeti szépségében Illő funkciót kap a volt imaház, Petőfi Népe 44. évfolyam 194. szám, library.hungaricana.hu - 1989. augusztus 18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Magyar Fotográfiai Múzeum weboldala
  • A Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel web-prezentázió, fotomult.c3.hu, C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, Magyar Fotográfiai Múzeum, Nemzeti Kulturális Alapprogram Digitális Kultúra pályázat - 2000. (hozzáférés: 2019. március 4.)
  • Akik idejöttek. Magyarország képe külföldi fotográfusok kamerája előtt web-prezentázió, fotohungarika.c3.hu, Magyar Fotográfiai Múzeum, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Magyar Millennium Program - 2000. (hozzáférés: 2019. március 4.)
  • Fotoklikk.hu fotó-, és videográfiai archívum és közösségi portál