Magnézium-oxid
| Magnézium-oxid | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | magnézium-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1309-48-4 | ||
| PubChem | 14792 | ||
| ChemSpider | 14108 | ||
| EINECS-szám | 215-171-9 | ||
| DrugBank | DB01377 | ||
| KEGG | D01167 | ||
| ChEBI | 31794 | ||
| RTECS szám | OM3850000 | ||
| ATC kód | , A02AA02, A06AD02, A12CC10 | ||
| Gyógyszer szabadnév | magnesium oxide | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Magnesii oxidum leve, Magnesii oxidum ponderosum | ||
| InChIKey | CPLXHLVBOLITMK-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 3A3U0GI71G | ||
| ChEMBL | CHEMBL1200572 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | MgO | ||
| Moláris tömeg | 40,3044 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér por | ||
| Sűrűség | 3,58 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 2800 °C (3073 K) | ||
| Forráspont | 3600 °C (3873 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,0086 g / 100 ml[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
| Főbb veszélyek | Szem és tüdőirritáló | ||
| NFPA 704 |  0
1
0
| ||
| R mondatok | Nincs R-mondat[2] | ||
| S mondatok | Nincs S-mondat[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Magnézium-szulfid | ||
| Azonos anion | Berillium-oxid Kalcium-oxid Stroncium-oxid Bárium-oxid | ||
| Rokon vegyületek | Magnézium-hidroxid Magnézium-nitrid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A magnézium-oxid (vagy más néven égetett magnézia[3] vagy E530) a magnézium oxigénnel alkotott vegyülete, mely általában fehér por formájában fordul elő. A magnézium és az oxigén között ionos kötés található. A magnézium égetésével könnyen előállítható. A folyamat vakító, fehér láng kíséretével jár. Erősen higroszkópos, ezért nedvességtől elzárt helyen kell tárolni. Vízzel érintkezve magnézium-hidroxiddá (Mg(OH)2) alakul.
Elnevezés
[szerkesztés]Az IUPAC szerinti magyar kémiai nevezéktanban magnézium-oxid a neve. Köznapi elnevezése magnézia vagy égetett magnézia. A nyelvújításkori, mára elavult kémiai nevezéktanban a keserűföld, keserföld, keseréleg neveket használták. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben használt (latin) neve: Magnesii oxidum. Európai uniós élelmiszeradalékanyag-száma: E530. Kozmetikumokon használt (INCI) név: Magnesium Oxide.
Felhasználása
[szerkesztés]- a gyógyszeriparban gyomorsavmegkötőként, magnézium bevitelére, valamint rövid távú hashajtóként alkalmazzák (mellékhatásként hányinger léphet fel)
- könyvek védelmére is használható
- egyes elektromos kábelekben szigetelőanyagként alkalmazzák
- olvasztótégelyek bevonataként is használható
- tűzálló építőanyagok fontos összetevője
- elektromos fűtőtestekben is előfordulhat
- megtalálható néhány infravörös optikai eszköz üveganyagában
Élelmiszeripari alkalmazása
[szerkesztés]Általában savanyúságot szabályozó anyagként, és csomósodást gátló szerként alkalmazzák. Elsősorban kakaót tartalmazó termékekben, valamint pékárukban fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, de nagy mennyiségben hashajtó hatású.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://fscimage.fishersci.com/msds/13450.htm
- 1 2 3 A magnézium-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ A Pallas nagy lexikona
Egyéb külső források
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20060223005425/http://www.npi.gov.au/database/substance-info/profiles/51.html
- http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/druginfo/medmaster/a601074.html
- https://web.archive.org/web/20060526045620/http://www.cmmp.ucl.ac.uk/~ahh/research/crystal/mgo.htm
- https://web.archive.org/web/20060628083148/http://www.ceramics.nist.gov/srd/summary/ftgmgo.htm
- https://web.archive.org/web/20071027050115/http://www.electro-optical.com/bb_rad/emissivity/matlemisivty.htm
- http://www.food-info.net/uk/e/e530.htm
