Maderspach Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maderspach Károly
Maderspach Károly
Maderspach Károly
Született 1791. augusztus 3.
Oravicabánya
Elhunyt 1849. augusztus 23. (58 évesen)
Ruszkabánya
Foglalkozása kohómérnök
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Katiburgi Maderspach Károly (Oravica, 1791. augusztus 3.Ruszkabánya, 1849. augusztus 23.) kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja.

Az eredetileg Modersbacher nevet viselő család 1720-ban vándorolt be Tirolból. Károly tanulmányait a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte. Oravicán vegyészként kezdett dolgozni, majd a Hoffmann Testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasmű Társulat társtulajdonosa lett. Jelentős szerepe volt a mintegy négyezer munkást foglalkoztató társaság felvirágoztatásában. Nemzetközi viszonylatban is jelentős találmánya, a Maderspach-féle, íven függő vonórudas vashíd fontos állomása a hídépítés történetének. Az 1830-as években három hidat építettek az ő tervei alapján, Lugoson a Csuka-patak felett, Herkulesfürdőn a Cserna folyó felett és Karánsebesen a Temes felett.[1] 1839-ben pályázatot nyújtott be az állandó Pest–Buda hídra is.

Maderspachné Buchwald Franciska bronz mellszobráról készült gipszmásolat

Maderspach Károly mindig igaz magyarnak érezte magát, így az 1848–as szabadságharc idején gondolkodás nélkül tűzte ki a nemzetiszínű lobogót a vasgyáruk tetejére. Lelkes híve volt a magyar ügynek. Erről tanúskodik Széchenyi Naplója is, amiben arról számol be a gróf, hogy milyen lánglelkűen nyilatkozott Károly, amikor a magyar nyelv használatáról beszélt. "Igen, a magyar nyelv használata, az tesz magyarrá…"

A szabadságharc idején a ruszkabányai (ma Ruska Montana – Románia) vasgyáruk fontos szerepet játszott a magyar honvédség támogatásában. Fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a hadsereget. Bem tábornok seregének 20 000 lándzsát és egyéb más fegyvert is szállítottak. Maderspach Károly és felesége, Buchwald Franciska, (aki Aradon született 1804. április 2-án) a honvéd hadseregek vereségei után is kitartott a szent ügy mellett. A temesvári csata után számos honvédnek nyújtottak segítséget. 1849 augusztusában, a menekülések idején megfordult házukban Bem József, Kmety György, Guyon Richárd és Stein Miksa is.

A császári csapatok 1849. augusztus 22-én Gröber százados vezetésével bevonultak Ruszkabányára, és egy álnok hazugság miatt, koholt vád alapján Haynau parancsára – Gröber százados Buchwald Franciskát elfogatta, és a falu főterén, tárgyalás és ítélet nélkül félmeztelenre vetkőztette, a lakosság előtt nyilvánosan megvesszőztette, és börtönbe záratta. A hamis vád az volt ellene, hogy a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut felöltöztetett volna császári egyenruhába, és gúnyversek kíséretében eltemettetett volna. Ez természetesen nem volt igaz.[2] Az ötgyermekes, 45 éves asszony bűne csak annyi volt, hogy kiállt hőn szeretett hazájáért.

Maderspach Károlyné sírja Budapesten. Kerepesi temető: 31.

Férje, Maderspach Károly nem tudta elviselni a családját ért megaláztatást, és még ugyanezen az órában egy, a saját gyárukban készült mozsárágyúval agyonlőtte magát. Ezen a helyen, Ruszkabányán, a Mozsár hegyen, 1909. október 10-én emlékművet emeltettek gyermekei, és nagy ünnepség keretében felállították édesanyjuknak erre az ünnepségre újraöntött bronz mellszobrát. Ennek eredetije 1840 táján készült, és a családi hagyomány Ferenczy István szobrászművészünknek tulajdonítja. Sajnos ez a bronz mellszobor a későbbiekben eltűnt, és az emlékművet is áthelyezték, de a talapzata még ma is látható Ruszkabányán.[3] Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska sok évvel túlélte a császári megtorlást, 1880. december 6-án halt meg Budapesten.

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Totth Róbert: A régi karánsebesi Temeshíd[halott link]
  2. Maderspach Károlyné- Emlékirat töredék
  3. Maderspach Kinga-Ruszkabánya 2004

Irodalom[szerkesztés]