Mézgedi-cseppkőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mézgedi-cseppkőbarlang
Ország Románia
Elhelyezkedése
Mézgedi-cseppkőbarlang (Románia)
Mézgedi-cseppkőbarlang
Mézgedi-cseppkőbarlang
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 22° 25′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 22° 25′ 41″

A romániai Király-erdő délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot (románul: Peștera Meziad) a 20. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Egyéb elnevezései: Czárán-barlang, Czárán-cseppkőbarlang, Meziádi-barlang, Meziádi-cseppkőbarlang, Mézegdi-cseppkőbarlang.

Fekvése[szerkesztés]

Belényestől 22 km-re északra eső Mézged (Meziád) községtől északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A barlang feltárása a 19. században élt Czárán Gyula (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.

A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.

A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.

A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.

A 20. század elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok őskorból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt barlangi medvétől (Ursus spelaeus) származnak.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Balogh Ernő: A Meziádi barlang térképe. (Nagyvárad, 1931.)