Máthé Áron

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máthé Áron
Életrajzi adatok
Született1977. szeptember 3. (46 éves)
Budapest
Ismeretes minttörténész
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociológia
Más felsőoktatási
intézmény		Károli Gáspár Református Egyetem történelem
Pályafutása
Kutatási területa totalitárius diktatúrák története és ideológiája; a nemzetiszocialista és a kommunista mozgalom sajátosságai, összehasonlítása
Tudományos fokozatPhD (2012)
Munkahelyek
Nemzeti Emlékezet Bizottságaelnökhelyettes

Máthé Áron (Budapest, 1977. szeptember 3. –) magyar történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

2001-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, történelem szakon, 2002-ben pedig az ELTE szociológia szakán. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett PhD-fokozatot, disszertációjának címe: A zuglói nyilasok pere (1966–1967): értelmezési lehetőségek. Kutatási területe a totalitárius diktatúrák története és ideológiája, valamint a nyilas (nemzetiszocialista) és a kommunista mozgalom sajátosságai, összehasonlítása.

Munkássága[szerkesztés]

A Terror Háza Múzeum kutatója, majd kutatási osztályvezetője 2001 és 2012 között. Részt vett a múzeum tárlatához szükséges háttéranyagok felkutatásában, a Belügyminisztérium rezervált iratainak kutatásából született több tanulmánya a nyilasokról, melyek számos fel nem tárt jellegzetességre mutattak rá.[1] 2012 és 2014 között a Századvég Alapítványnál elemző. 2016-tól a Karc FM Farkasverem című műsorának társszerkesztője.

2014-ben az újonnan létrehozott, a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja lett az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján. A Bizottság kulturális munkacsoportjának vezetője.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Máthé Áron, Rafał Reczek, Stanisław Jankowiak, Rafał Kościański: A szabadság városai. Poznań és Budapest – 1956. Lengyel Intézet – Nemzeti Emlékezet Intézete, Budapest – Varsó, 2022.
  • Literature, Kádár, the Soviets and Trianon: How the Issue of “Hungarian Nationalism” was Present in Communist Literary Policy between 1956 and 1968. In Ákos Windhager (ed.): Shostakovich-Syndrome. The Burdened Memories of Central European Societies in the 20th Century. Budapest, Hungarian Academy of Arts Research Institute, 2021, 133-146.
  • Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944–1945-ben; Budapest, Jaffa, 2020
  • A nyilaskereszt árnyéka – A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata, Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2019
  • A zuglói nyilasok pere, 1967. Értelmezési lehetőségek. Budapest, Századvég, 2014
  • „Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető" – Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből, Többekkel. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017
  • Magyar tragédia, 1944–1947. Többekkel. Szerk. Halmy Kund–Schmidt Mária. Budapest, XX. Század Intézet, 2011
  • A főideológus. In Valóság, 2005 (48) 1. 74–78.
  • Nyilas konspiráció – szervezkedések a hatalom megragadására és megtartására. In Valóság, 2006 (49) 5. 54–67.
  • Nyilas tervezet a népcsoport autonómiára. In Bodnár Erzsébet–Demeter Gábor (szerk.): Állam és nemzet a XIX–XX. században. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Programja, 2006. 63–68.
  • A zuglói nyilasper: értelmezési lehetőségek. In Mankovits Tamás (szerk.) [et al.]: Tavaszi Szél konferenciakötet, 2007 – Társadalomtudományok. Budapest, Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2007. 106–110.
  • A nyilas állam: az „istenfélő” utópia. In Valóság, 2008 (51) 2. 91–97.
  • Málenkij robot – az elhurcolások hazai felelősei. In Valóság, 2009 (52) 1. 60–66.
  • Sorsfordító idők – Magyarország XX. századi történelmének rövid áttekintése (társszerző). InTallai Gábor–Tarcsa Zoltán–Schmidt Mária (szerk.): Mondd el, hogy tudjuk… Oktatási segédanyag. Budapest, XX. Század Intézet–Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2010. 43–77.
  • Kérdéscsoportok és mintainterjúk (társszerző). In Tallai Gábor–Tarcsa Zoltán–Schmidt Mária (szerk.): Mondd el, hogy tudjuk… Oktatási segédanyag. Budapest, XX. Század Intézet–Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2010. 78–95.
  • A fasizmus vádja – kommunista propaganda 1956-ról. In Valóság, 2012 (55) 1. 44–55.
  • Embermentők Zuglóban. In Szombat, 2012 (24) 3. 25–27.
  • A magyar–szerb megbékélés történelmi nézőpontból. Aracs, 2013 (13) 4. 101–105.
  • „Magyar égre magyar csillagot” – megkérdőjelezett identitásunk újjáépítése. In Nemzeti Érdek, 2013/3. (új folyam 5. szám) 44–47.
  • A Századvég-jelenség. In G. Fodor Gábor (szerk.): Századvég jubileumi kötet, 1993–2013. Budapest, Századvég, 2013.
  • Zöld bolsevizmus – a kommunista diktatúra elfelejtett előképe. In Kommentár, 2013/4. 90– 100. Lágerek képe – két magyar irodalmi alkotás a szovjet lágerekről a kommunista diktatúra időszakából. Studia Vincentiana, 2014/1. 113–119.
  • Az antikommunizmus történeti valósága. In Kommentár, 2014/5–6. 58–61.
  • Április 4. Egy „népi demokratikus forradalom”? In Valóság, 2015 (58) 5. 87–99.
  • Koncepciós per valódi tettesekkel – A zugói nyilasok pere 1967-ben. In Rubicon, 2015/10. 59–65.
  • „The Division of Europe: Blueprint and Execution” In Peter Rendek and Gábor Szilágyi (eds.): The Iron Curtain-consequences of WWII. International Conference 5–6 May 2015. Praha, Platform of European Memory and Conscience. 33–43.
  • Tettesek és áldozatok, győztesek és vesztesek Közép-Európában a második világháború idején – gondolatok fogalmi kereteinkről a XX. századi történelemben. In Molnár D. Erzsébet–Molnár D. István (szerk.): A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Kelet-Közép Európában. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2016. 40–44.
  • Helytállni a történelem viharában. Báró Bánffy Dániel, a Magyar Függetlenségi Mozgalom támogatója. In Kommentár, 2016/6. 48–59. Archiválva 2020. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Coming to terms with the totalitarian past from the criminal law perspective. In Pavol Kossey (ed.): Anthology from the Ministrial Conference. Bratislava/Pozsony, UPN, 23. August 2016., 99-107.
  • Emlékezetkultúra és identitás a XX. századi magyar történelem vonatkozásában. In „Gulagtörténetek”. Dél-alföldi magyarok és magyarországi németek a szovjet munkatáborokban Archiválva 2021. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Kiskunmajsa, 2017. 7–20.
  • Magyar református lelkész Goli Otokon. Keck Zsigmond a jugoszláv büntetőlágerben. Rubicon, 2017. 28. évf. 9. sz. 78-81.
  • Kommunizmus Magyarországon és a nemzeti identitás. In: Forradalom közelnézetből. Az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményei. Hódmezővásárhely, 2017. 239–255.
  • Maďarská účasť na invázii do Československa v roku 1968. In Historická Revue, 2018./2. 70-75.
  • Határokon túl '68-ban. In Kommentár, 2018/5-6.sz., 64-70.
  • Pražská jar a Maďarsko v roku 1968, In Literarny Tyzdennik, 2018.08.22., 6.
  • Vták Svetla In Literarny Tyzdennik, 2018.08.22., 7.
  • „Hát nem ismeritek a partnereiteket?” Magyarország és a prágai tavasz. In Magyar7, 2018.09.18., 20-22.
  • Akik megmenekültek a kommunista utópiából (Those who escaped from the communists’s utopia). In Kovács Emőke és Nagyné Pintér Jolán (szerk.): Emberkereszt. 2018. 168-179.
  • „Don’t You Know Your Own Partners?” Hungary and the Prague Spring of 1968. In Réka Kiss and Zsolt Horváth (eds.): NEB Yearbook, 2016-2017. Budapest, Committee of National Remembrance, 2018., 351-378.
  • Háborús erőszak és kulturális különbségek. In Kovács Emőke (szerk.): Szabadság helyett erőszak – Magyar női sorsok 1944-1945-ben. Konferenciakötet. Budapest, Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, 2019. 54-60.
  • A Quarter of a Century – Hungary’s Case with the Legacy of Communism. In: Dark side of the moon II: Confrontations and reflections 20 years later. National Council of the Republic of Slovenia, Ljubljana Hotel Park, Bled 13-15 november, 2018. Study Center for National Reconciliation Ljubljana, 2019. 29-32.
  • Tudomány és politika: az akadémiai szféra és a rendszerváltozás (közelítések). In Orbán Balázs–Szalai Zoltán (szerk.): Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere. Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019. 131-153.
  • Fegyveres erők az átmeneti időszakban (1944–1945). Az ideiglenes magyar karhatalmi egységek szerepe a kommunista diktatúra alapjainak lerakásában. In Betekintő, 2019. 13/4. 34-61.
  • A kommunista szervezésű polgárőrségek mint a „demokratikus” rendőrség előfutárai. In Betekintő, 2020. 14/1. 34-65.
  • Tíz tézis Trianonról. Kommentár, 2020/2.sz .[halott link]
  • Farkasverem – Történelemórák a Karc FM-en. Belénessy Csabával Szerk. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, 2020
  • Magyar emlékezetpolitika a 21. század elején. In Mernyei Ákos – Orbán Balázs (szerk.): Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Budapest, MCC Press, 2021. 557-579.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máthé_Áron&oldid=26767900”