Mándoky Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mándoky Béla
Mándoky Béla.jpg
Életrajzi adatok
Született 1839. szeptember 17.
Pankota
Elhunyt 1918. április 2. (78 évesen)
Debrecen
Nemzetiség magyar
Házastársa
  • 1. Bucuresty Bokor Róza (Elhunyt 1865. október 6. 22 évesen)
  • 2. Borsos Róza
  • 3. Morzsai Emma (Esküvő: 1868. december 26.)
Gyermekei Mándoky Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándoky Béla témájú médiaállományokat.

Alfalvi Mándoky Béla (Pankota, 1839. szeptember 17.Debrecen, 1918. április 2.)[1] magyar színész, színházi rendező, színigazgató.

Élete[szerkesztés]

Nemesek gyermeke. Apja Mándoky János ügyvéd volt. A gimnáziumot Aradon kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban végezte a bencéseknél. Innen Budapestre ment, és a Műegyetem hallgatója lett, az előadások helyett azonban inkább a Nemzeti Színházat látogatta; apja ezért hazavitte és írnoki állásba helyezte Aradon. 1860-ban az aradi Kazinczy-ünnepélyen kitűnt kitűnő szónoklatával, ezután a Bíbor és gyászban lépett fel Vak Béla szerepében. Az év végén színésznek állt be Takács Ádám társulatához. 1864. március 9-től április 20-ig Kolozsváron a Follinus társaságának kedvelt tagja volt. 1865-ben megnyílt a debreceni színház, ekkor oda szerződött. 1875-ben az aradi színház társigazgatója volt, de különböző problémák miatt abbahagyta az igazgatást, és a székesfehérvári színházhoz szerződött mint rendező. 1877-78-ban a Debrecen-nagyváradi színház igazgatója lett. 1882-ben Győrbe ment társulatával és 1885-ben Szabadkára, majd Debrecenbe, ahol Nagy Vince bukása után a város által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, később pedig a Valentin Lajos igazgatása alatt működő tagok sorába lépett. 1890. április 1-jén szívbaja miatt nyugdíjba vonult, december 4-én búcsúzott el a színpadtól.

Családja[szerkesztés]

Első felesége Bukuresty Bokor Róza, egy földbirtokos leánya volt, aki 22 éves korában (Marosvásárhelyen, 1865. október 6-án) elhunyt. Tőle származott egyetlen fia: Mándoky Sándor. — Második neje, Borsos Róza szintén nagyon hamar meghalt Nagyváradon. — Harmadik feleségével, a Morzsai nevet felvett – eredetileg francia eredetű Presly (Preszly) – Emma koloratúrszoprán énekesnővel 1868. december 26-án kötött házasságot Kolozsváron, aki aztán mindenhova követte férjét, majd 1884-ben időlegesen, 1888-ban pedig véglegesen visszavonult a színpadtól.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Emléklapok (1891),
  • Színész-világ (1892).

Főbb szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Mándoky Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub