Lucius Valerius Flaccus (Kr. e. 195)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lucius Valerius Flaccus
Született i. e. 240
Elhunyt i. e. 180 (59-60 évesen)
Állampolgársága római
Gyermekei Lucius Valerius Flaccus (Kr. e. 152)
Szülei Publius Valerius Flaccus
Foglalkozása
  • politikus
  • katona
Tisztség

Lucius Valerius Flaccus (?–Kr. e. 180) római politikus, hadvezér, az előkelő Valeria gens tagja volt.

Kr. e. 201-ben aedilis curulis volt, majd Kr. e. 202-ben praetorrá választották, és Szicília irányítását bízták rá. Kr. e. 195-ben consul volt az idősebb Cato kollégájaként, és ugyanebben az évben a pontifexi kollégium tagjává vált Marcus Cornelius Cethegus helyén. Hivatali évében a boik ellen harcolt a Pó-síkságon, és a nyár folyamán súlyos vereséget mért rájuk: mintegy nyolcezer ellenséges katona elesett, a maradék szétszóródott. Az év hátralevő részét a háborús pusztítások orvoslásával töltötte Cremona és Placentia városában. A következő évben proconsulként a térségben maradt, és Mediolanum mellett döntő győzelmet aratott a Pón korábban Dorulacus vezetésével átkelt insuberek, gallok és boik felett. A források tízezres veszteségeket tulajdonítanak a barbároknak.

Kr. e. 191-ben consulviselt létére Manius Acilius Glabrio alatt szolgált legatusként a második makedón háborúban. Egyik feladata az volt, hogy kétezer válogatott katonájával megszállja a thesszáliai Rhoduntia és Tichius erődjét. V. Philipposz hadserege tévedésből túlzottan megközelítette a római állásokat, amit észrevéve pánikszerű menekülésbe kezdett, Flaccus hadai pedig komoly pusztítást vittek végbe a makedónok körében. Kr. e. 184-ben régi kollégájával, Catóval közösen volt censor, ugyanakkor princeps senatusszá is megválasztották.

Források[szerkesztés]


Elődei:
Lucius Furius Purpureo
Marcus Claudius Marcellus
Consul
Kr. e. 195
Kollégája:
Marcus Portius Cato Maior
SPQR
Utódai:
Publius Cornelius Scipio Africanus
Tiberius Sempronius Longus