Louis Kahn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Louis I. Kahn szócikkből átirányítva)
Louis Kahn
SzületettItze-Leib Schmuilowsky
1901. február 20.[1][2][3][4]
Kuressaare[2]
Elhunyt1974. március 17. (73 évesen)[1][3]
Állampolgársága
GyermekeiNathaniel Kahn
Foglalkozása
  • építész
  • egyetemi oktató
  • festőművész
  • formatervező
  • tanár
  • filozófus
Iskolái
Kitüntetései
  • Római Díj
  • Fellow of the American Institute of Architects
  • Frank P. Brown Medal (1964)
  • Golden Plate Award (1970)
  • Royal Gold Medal (1972)
  • Rokach Award (1984)
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Kahn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Louis Isadore Kahn (született: Itze-Leib Schmuilowsky, Kuressaare, Orosz Birodalom, 1901. február 20.New York, 1974. március 17.) amerikai építész.[8], várostervező, egyetemi tanár. Az 1955 és 1975 közötti évek kiemelkedő építésze, főleg középületeket tervezett.

Pályafutása[szerkesztés]

Szegény zsidó családban született. Három éves korában súlyosan megégett az arca, s ennek nyomai élete végéig megmaradtak. Öt éves volt, amikor családja kivándorolt az Egyesült Államokba. Philadelphiában telepedtek le a zsidó negyedben. Lehetséges, hogy a feléjük áradó antiszemitizmus miatt változtatta meg az apa a családi nevüket a német hangzású Kahnre.[9]

1920-ban kezdte meg tanulmányait a University of Pennsylvania School of Design-ban, tanára a francia származású Paul Philippe Cret volt, aki a Beaux-Arts építészet szellemében oktatott. 1924-ben építészmérnöki diplomát kapott. Kezdetben egy városépítészeti irodában volt műszaki rajzoló. Az 1926-ban a Philadelphiában rendezett világkiállítás tervezésében is részt vett. 1928-ban Európába utazott.

A nagy gazdasági világválság alatt jelentősen visszaestek az építkezések. 1932-ben harminc munkanélküli építésszel és mérnökkel felmérte Philadelphia lakásviszonyait. A New Deal keretében lakásokat terveztek, tanulmányt készítettek várostervezésről, a nyomornegyek szanálásáról, új konstrukciós módszereket kutattak. 1942 és 1947 között 55 épülettervet készített két építész kollegájával. 1947-ben a Yale Egyetemen kezdett tanítani.

1950–51-ben a római amerikai akadémiára (American Academy in Rome) kapott meghívást. Itt fordulóponthoz jutott a karrierje. Megtekintette az olasz városok középkori részeit, a római Pantheont, Caracalla termáit, Tivoliban a Villa Adriánát, a Parthenónt Athénban, piramisokat Egyiptomban. Ezután a vissza az alapokhoz jelszóval kezdte megteremteni saját stílusát.

1957-ben kezdett tanítani a Pennsylvaniai Egyetemen. Ötleteit, gondolatait átadta tanítványainak, és műveiben költői és filozofikus nyelven megörökítette azokat. Tanítványa volt többek között Moshe Safdie és Robert Venturi. Projekjeivel egyéni kifejezésmódot teremtett, ami eltávolodott a korszak dogmáitól, nevezetesen a nemzetközi stílustól. Érdekelték a strukturális és geometrikus kutatások, amelyek segítségével pontos tervrajzot készített. Fontos volt számára a falak vastagsága, a fény. Részt vett korának nagy építész vitáiban, amelyek a monumentalitásról, hitelességről, és a közösségről szóltak.

Szívinfarktusban halt meg a New Yorkban, a Pennsylvania Station mosdójában.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b http://www.arhliit.ee/uudised/artiklid/4435/
  3. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. a b http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1174-kahn-louis, 2023. május 7.
  5. Arkitekter verksamma i Sverige, 2014. július 11.
  6. Artists + Artworks (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 10.)
  7. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. Megépülhet hg.hu: Louis Kahn utolsó műve 2007. augusztus 22.. [2013. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  9. Paul Comstock: An interview with Louis Kahn biographer Carter Wiseman (angol nyelven). California Literary Review, 2007. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

Források[szerkesztés]