Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl
Első generációs motorkocsi 1883-ból
Első generációs motorkocsi 1883-ból
Hossz:4,5 km
Nyomtávolság:1000 mm
Feszültség:550 V =
A Wikimédia Commons tartalmaz Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
0,000
0,030
Mödling *1883 †1936 (kapcsolat a Südbahnhoz) 213  t.sz.m.
0,120 Mödlingbach (17,14 m)
0,360 Mödling-Bahngasse *1927 †1936
0,520 Demelgasse *1900 †1927
0,710 Spechtgasse *1903 †1916 kitérő
0,710 Kielmannsegg–Spechtgasse *1916 †1936 kitérő
0,865 Spechtgasse–Viechtlgasse *1901 †1903
0,940 Viechtlgasse *1883 †1901
1,000 Viechtlgasse–Turnergasse *1917 †1930
1,045 Turnergasse–Stadtbad *1930 †1936
1,270
1,300
Neusiedlerstraße *1883 †1936
1,523 Klausen *1883 †1936 kitérő
2,000 Adlerbrücke *1890 †1936
2,235 Mühlgasse *1884 †1903
2,235 Mühlgasse *1903 †1936
2,320 Mödlingbach (12,77 m)
2,820 Mödlingbach (14,32 m)
2,944 Vorderbrühl *1884 †1936 kitérő
3,535 Königswiese *1885 †1903
3,565 Sportplatz *1906 †1936
3,735 Königswiese *1903 †1936
3,925 Hinterbrühl-Helmstreitmühle *1885 †1936
4,458 Hinterbrühl-Bahnplatz *1885 †1936 252 t.sz.m.

A Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl egy 1000 mm-es keskenynyomtávú villamosított helyi érdekű vasút volt. Ez volt az első villamos vasút Ausztriában,[1] és az első, tartósan üzemeltethető felsővezetékes vasút a világon. Alsó-Ausztria Mödlingi járásában, Mödling és Hinterbrühl között üzemelt. A 4,458 km hosszú vasúti pályát 1932-ben hagyták fel.

Története[szerkesztés]

1881 elején Locomotiv-Fabriksunternehmung Krauß und Comp. engedélyt kapott a cs. k. Kereskedelmi Minisztériumtól egy a bécsi Linienwalltól(wd) Hietzing, Lainz(wd), Speising(wd), Mauer(wd), Liesing, Kalksburg(wd), Rodaun(wd), Perchtoldsdorf, Brunn am Gebirge, Maria Enzersdorf, Mödling, Vorderbrühl útvonalon Hinterbrühlbe vezető normál nyomtávú helyi érdekű vasút technikai előmunkálatainak megkezdésére.[2]

Krauss konkurense, a Déli Vasúttársaság fellebbezést nyújtott be Mödling állomással kapcsolatban, ahova a helyi érdekű vasút kapcsolatát a Déli Vasút Bécs–Trieszt vonalához tervezték. (Az érintettek a fenti megoldást támogatták továbbra is, így végül a Déli Vasút a Rodaun–Kaltenleutgeben szakaszt kapta meg. Lásd: Kaltenleutgebener Bahn.)

1882 elején a Déli Vasút tárgyalt a Siemens & Halske céggel vasúti elektromos alkatrészek szállításáról. A megállapodásra 1882. március elején került sor, és az üzem ugyanezen év július 15-én indult meg. Valójában a Siemens & Halskének 1883 nyaráig volt ideje felkészülni az áramfejlesztők gyártására;[m 1] az öt motorkocsi, továbbá a cső felsővezeték elemeinek szállítására, melynek szerelésében a Siemens & Halske egy mérnöke segített.[3]

Útvonal és állomások/megállóhelyek 1883/85-ben, valamint az 1935-ös bezáráskor
Egy felsővezeték váltó másolata a Frankfurti Közlekedési Múzeumban
Pályatérkép 1888-ból
Menetrend a fennállás első négy évéből (1883-1886)
Vonat Klausenben 1900 után
A 25 pályaszámú motorkocsi 1925-ben úton Mödling Klausen állomásra

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Az eredetileg tervezett nyolc, percenként 1000 fordulatú gép helyett négy generátort választottak 400/perc fordulattal. Kompaundtekercselésűek voltak keresztkapcsolóval, 450 V feszültséget szolgáltattak 18 A áramerősséggel. A motorok maximális teljesítménye 12,5 LE volt. A hajtás fogaskerekeken és előtéttengelyen át történt. A kocsik súlya 4 t volt, az utasok száma 30, a haladási sebesség 15 km/h - Lásd: Thomälen: Elektrische Bahnen, S. 57.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Ignaz Konta: Geschichte der Eisenbahnen Oesterreichs vom Jahre 1867 bis zur Gegenwart. In: (Karl Prochaska): Geschichte der Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie. (Prachtausgabe). Band 1,2., Wien 1898, OBV, S. 294.
  2. ↑ http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?apm=0&aid=bbb&datum=18810416&seite=07
  3. ↑ Thomälen: Elektrische Bahnen, S. 57.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Ad(olf) Thomälen: Elektrische Bahnen. Ihre Entwicklung bei der Gesellschaft Siemens & Halske im Zeitraum 1878 bis 1884. In: Conrad Matschoss (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der Technik und Industrie. Band 11. Springer, Berlin 1921, ZDB-ID 2238668-3, S. 39–62. – Volltext online.
  • Manfred Hohn, Dieter Stanfel, Hellmuth R. Figlhuber: Mödling–Hinterbrühl. Die erste elektrische Bahn Europas für Dauerbetrieb. Verlag Slezak, Wien 1983, ISBN 3-85416-079-8.
  • Hellmuth R. Figlhuber: Die elektrische Bahn Mödling–Hinterbrühl. In: 100 Jahre elektrische Bahn Mödling–Hinterbrühl. Festschrift. 2. Auflage. Medilihha, Schriftenreihe des Bezirks-Museums-Vereines Mödling, ZDB-ID 2303571-7. Bezirks-Museums-Verein, Mödling 1983, OBV.
  • Wolfgang Kaiser: Straßenbahnen in Österreich. GeraMond Verlag, München 2004, ISBN 3-7654-7198-4.
  • Kulturzeitschrift medelihha. Ausgaben 04/2010 und 05/2011. Bezirks-Museums-Verein Mödling, ZDB-ID 2503341-4.
  • Gregor Gatscher-Riedl: Auf Schienen durch den Bezirk Mödling - Bahnen im Süden Wiens, 2015, Kral-Verlag, ISBN 978-3-99024-303-9
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lokalbahn_Mödling–Hinterbrühl&oldid=26152973”