Liszva (település)
| Лысьва | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Irányítószám | 618900–618909 | ||
| Körzethívószám | 34249 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 61 752 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Liszva
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 58° 06′ 01″, k. h. 57° 48′ 16″Koordináták: é. sz. 58° 06′ 01″, k. h. 57° 48′ 16″ | |||
Liszva
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Liszva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Лысьва témájú médiaállományokat. | |||
.gif)
Liszva (oroszul: Лысьва) város Oroszország Permi határterületén; korábban a Liszvai önkormányzati járás székhelye, 2011. december 1. óta Liszvai városi körzet.[2]
Lakossága: 65 918 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Fekvése[szerkesztés]
A Középső-Urál nyugati lejtőjén, Permtől 86 km keletre, a Liszva (a Csuszovaja mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a Csuszovszkaja–Kuzino–Jekatyerinburg vasútvonalon. A város mellett vezet az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú Kungur–Csuszovoj–Szolikamszk országút.
A várost a folyóról nevezték el, melynek neve a komi-permjak лысь ('tűleveles erdő') és ва ('víz, folyó') szavakból származik. A város területéhez tartozik a folyón a 18. században kialakított víztározó is.
Története[szerkesztés]
A Liszva folyó vidéke egykor a Sztroganovok birtokaihoz tartozott. A 18. század második felében örökség útján Varvara Sahovszkaja hercegnőé lett. A település az általa 1785-ben alapított és 1787 végén megnyitott vasgyártó üzem mellett alakult ki. Később az üzemet egy másik híres arisztokrata család, a Suvalovok egyik tagja örökölte. A 19. század közepén áttértek a hengerelt lemez gyártására, később a nyersvasgyártást megszüntették, a nyersvasat más gyáraktól szerezték be. 1900-ban két Siemens–Martin-kemencét állítottak fel. Az 1902-ben épült vasútvonal megteremtette a gyár és a település fejlődésének alapjait. A városközpontban máig fennmaradt az egykori vasgyár 19. század elejéről származó épületegyüttese.
Liszva 1926-ban kapott városi rangot, a következő évtizedben több kulturális, oktatási és egészségügyi létesítménye épült, vasipari technikumot alapítottak. Az első- és a második világháború idején a gyárat ideiglenesen hadiipari termelésre állították át. A háború után a tervgazdálkodásnak megfelelően működött tovább. Az 1950-es évek elején felépült a város új nagy iparvállalata, a turbógenerátorgyár. Az 1960-as években több élelmiszeripari üzemet alapítottak, később felgyorsult a lakásépítkezés. A Szovjetunió felbomlása utáni válság a nehézipari üzemeket és az azok termelésére alapozott várost is erősen sújtotta.
Gazdasága a 21. században[szerkesztés]
A város gazdaságának fontosabb ágazatai a gépgyártás, a fémfeldolgozó- és a könnyűipar, valamint az építőanyaggyártás, mezőgazdasági termékek feldolgozása. Legnagyobb ipari létesítményei:
- A Liszvai Kohászati Gyár a 18. században alapított és a város egész 20. századi történetével összefonódott gyár jogutódja.[4]
- A korábbi turbogenerátorgyár (1988 óta Privod néven) villamos gépeket, turbógenerátorokat, elektromos berendezéseket állít elő a közlekedés, a földgáz- és olajipar számára.[5]
- A Liszva-Nyeftyemas az 1992-ben alapított gépgyár: az olajbányászatban használt szivattyúk, berendezések gyártására szakosodott Borec társaság tagja.[6]
- A Liszvai Harisnya- és Kesztyűgyár szintén a szovjet korszaka terméke, napjainkban részvénytársasági formában működik.[7]
Felsőoktatás[szerkesztés]
A permi műszaki egyetem kihelyezett tagozata 1965-től 1991-ig működött a városban. 1997-ben a tagozat ismételt megalapításával újraindult a felsőoktatás.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ Закон Пермского края от 01.12.2011 № 865-ПК Об «объединении поселений, входящих в состав муниципального образования „Лысьвенский муниципальный район“, и наделении вновь образованного муниципального образования статусом городского округа»[halott link]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ [1]
- ↑ [2] Archiválva 2015. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
Források[szerkesztés]
- Isztorija (orosz nyelven). A város hivatalos honlapja
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- K. D. Mikova: Enciklopegyija Permszkij kraj – Liszvai-víztározó (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
