Magyar sóvirág
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó példány
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar sóvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar sóvirág témájú médiaállományokat és Magyar sóvirág témájú kategóriát. |
A magyar sóvirág vagy sziki sóvirág (Limonium gmelinii) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül az ólomgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Ez a sóvirágfaj Csehországtól és Horvátországtól északkeletre a Szibéria közepéig és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területig, míg délkeletre Iránig található meg. Egyes arktiszi szigeten is fellelhető. Magyarországon elsősorban a Tiszántúlon jellegzetes. A Hortobágy pusztáit ősszel lilára színezi tömeges virágzásával, ezenkívül a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, valamint a Jászság területén él.[1][2][3]
Megjelenése[szerkesztés]
Magassága 20–60 centiméter. A szár levéltelen, ágas. A levélnyele rövid. Vastag, bőrnemű levelei közül sokvirágú bugás virágfüzérek emelkednek ki. Egy-egy füzérkében 2-3, egy oldalra álló virág nő. A csésze forrt, pelyhes, a tövén apró, sarkantyúszerű függelékkel. A párta lila. A virágok tövében 3 murvalevél nő.
Életmódja[szerkesztés]
Az ürmös szikes puszták jellegzetes nyárvégi növénye. Júliustól szeptemberig virágzik, évelő ,télizöld.
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
