Ligeti pókhálósgomba

	A ligeti pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Ligeti pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Cortinariaceae;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius largus; Fr. 1838
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti pókhálósgomba témájú kategóriát.

A ligeti pókhálósgomba (Cortinarius largus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, meszes talajú lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A ligeti pókhálósgomba kalapja 5-11 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne fiatalon vagy nedvesen nyálkás-tapadós, később száraz, idősen benőtten szálas. Színe fiatalon szürkésbarna középen és halványkékes a szélén; később okkerbarna.

Húsa kékesfehér vagy lilásszürkés, a tönk tövében lilás. Szaga és íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük fiatalon lilásszürke, idősen, rozsdabarna, agyagbarna vagy fahéjbarna.

Tönkje 5-10 cm magas és 1,5-2,5 cm vastag. Alakja bunkós. Színe fiatalon fehéres vagy kékes fehéres, idősen barnás. A fiatal lemezeket védő ritkás, pókhálószerű kortina a tönkre tapadhat és idősen a spóráktól vörösbarnára színeződhet.

Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula vagy citrom alakú, felszíne rücskös, mérete 10-11,5 x 5,5-6,5 µm.