Levomepromazin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Levomepromazine2d.png
Levomepromazine3d.png
Levomepromazin
IUPAC-név
(2R)-3-(2-metoxifenotiazin-10-il-)-N,N,2-trimetilpropánamin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 60-99-1,
7104-38-3 (maleát),
1236-99-3 HCl)
PubChem 72287
ATC kód N05AA02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C19H24N2OS
Moláris tömeg 328,47 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság mintegy 50-60%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
~ 20 óra
Kiválasztás In feces and urine (metabolites), unchanged drug only 1%
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only (n.a. in the USA) (HU)
Terhességi kategória Only if clearly needed
Alkalmazás orális, ritkán intramuscular

A levomepromazin kis potenciálú neuroleptikum, a fenotiazinok csoportjába tartozó klórpromazin-analóg, a klórpromazinnál erősebb psychomotoros gátló hatással.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Levomepromazini hydrochloridum és Levomepromazini maleas néven hivatalos.

Hatása[szerkesztés]

A thalamusban, hypothalamusban, reticularis- és limbicus-rendszerben található dopamin-receptorokat befolyásolva szenzoros impulzus supressiot, motoros aktivitás csökkenést, erős sedatiot okoz; ezenkívül más neurotransmitter rendszerek (noradrenalin, szerotonin, hisztamin, acetilkolin) működésébe is beavatkozik antagonista módon. Ennek köszönhető antiemetikus, antihisztamin, antiadrenerg, anticholinerg hatása is. Extrapyramidalis mellékhatásai a nagypotenciálú neuroleptikumokénál enyhébbek, erélyes alfa-adrenerg antagonista, anticholinerg hatása azonban gyenge. Emeli a fájdalomküszöböt (analgetikus hatása morfin erősségű) és amnaesiát okoz. Analgetikumok potenciálása révén adjuvánsként alkalmazható súlyos akut és krónikus fájdalmakban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Levomepromazine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.