Leslie Charteris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leslie Charteris
King-of-the-Beggars-ad.jpg
Élete
Születési név Leslie Charles Bowyer-Yin
Született 1907. május 12.
Szingapúr
Elhunyt

Windsor, Egyesült Királyság
Házastársa Audrey Long (1952 – 1993. április 15.)
Kitüntetései Cartier Diamond Dagger (1992)
Leslie Charteris weboldala

Leslie Charteris (született Leslie Charles Bowyer-Yin) (Szingapúr, 1907. május 12.Windsor, 1993. április 15.) az Amerikai Egyesült Államokban alkotó kínaiangol krimiíró.

Az 1928-ban írt Meet the Tiger, majd az 1930-as Enter the Saint regénye címszereplője, Simon Templar antihős tette gazdaggá és népszerűvé,[1] főként azután, hogy a kis (televíziós) képernyőn Roger Moore, majd később Ian Ogilvy; a moziban pedig Val Kilmer is megszemélyesítette.

Életrajz[szerkesztés]

Brit koronagyarmaton született egy Sang-dinasztia-leszármazott sikeres kínai orvos és egy angol nő gyermekeként. Magániskolába járt, ahol már 17 írása megjelent a diákújságban. A középiskola után családnevét hivatalosan Charterisra változtatta. Cambridge-ben jogot hallgatott, ám tanulmányait félbehagyta. Az első sikeres könyvei „X Esquire“ 1927-ben, Meet the Tiger 1928-ban, majd Enter the Saint címen 1930-ban jelentek meg. Utóbbi kettő főszereplője egy bizonyos Simon Templar volt, akinek ST monogramja a saint (szent) rövidítése. Ezt fordították magyarul Angyalnak. 1930-ban már két regénye és hat története jelent meg a Szenttel, és az 1960-as évekig, néhány novellát kivéve, mindig Simon Templar kalandjait írta meg. 1932-ben, mint sok brit szerző, kiköltözött az Egyesült Államokba és végül Hollywoodba került, ahol forgatókönyvíróként próbált megélni. Sherlock Holmes rádiójáték-sorozatát is ő írta meg, amelyet a jól ismert Basil Rathbone és Nigel Bruce filmes duó játszott. Amikor az 1930-as évek végén megfilmesítették a Saint kalandjait, maga is adott hozzá néhány szkriptet. 1938-ban Louis Hayward volt a főhőse A Saint New Yorkban, míg 1939-ben George Sanders A Szent visszavág című filmeknek.

Az amerikai állampolgárságot 1942-ben szerezte meg, miután ázsiai származása miatt sokáig ez nem volt lehetséges. A háború után elhagyta Hollywoodot, és a Suspense folyóirat szerkesztője lett. Később, 1953 és 1967 között megjelentette a The Saint Mystery magazint. 1963-ban jelent meg utolsó saját Simon Templar-története, 1964-től pedig más szerzők vették át a sorozat folytatását. Az 1970-es évek elején két regényben újra együtt dolgozott Fleming Lee-vel, aki mint ő maga is tagja volt a Mensa, rendkívüli tehetségek klubjának, amely a különösen magas IQ-jú emberek gyűjtőhelye.

1992-ben a brit Crime Írószövetség (CWA) neki ítélte a Cartier Diamond Dagger-életműdíjat, amely a legnagyobb megtiszteltetés volt irodalmi tevékenysége elismerésére.

A thrillerek mellett több más érdeklődési köre is volt, amelyek különböző kiadványokban tükröződtek. Alkalmanként írt cikkeket a Gourmet magazin számára, kiadott egy könyvet a spanyol nyelvtanról, és lefordított egy könyvet a bikaviadalról. 1972-ben utolsóként megjelentetett egy könyvet az általa feltalált egyetemes jelölőnyelvről, a Paleneóról. Ezután nyugalomba vonult, Angliában és Franciaországban élt, 1993-ban bekövetkezett haláláig.

Magánélete[szerkesztés]

Első házassága Pauline Schishkinnel, egy orosz diplomata lányával 1931–1937 között zajlott, aki egyetlen gyermekének, Patricia Ann-nek az anyja volt. Barbara Meyerrel (1938–1943) és Elizabeth Borsttel (1943–1951) kötött házassága szintén válással végződött. Audrey Long (1922–2014) színésznő 1952–től haláláig volt a felesége.

Magyarul[szerkesztés]

  • Izgalom a fürdőhelyen; ford. Aszlányi Károly; Nova, Bp., 1935 (A Nova kalandos regényei)
  • A szőke bosszú; ford. Aszlányi Károly; Nova, Bp., 1935 (A Nova kalandos regényei)
  • Hárman az Ördög ellen. Az Angyal újabb kalandjai; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1936 (A Nova kalandos regényei)
  • Halálos hajsza. Az Angyal újabb kalandjai; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1937 (A Nova kalandos regényei)
  • Párbaj az ördöggel; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1937 (A Nova kalandos regényei)
  • Kincsek a tengerben; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1938 (A Nova kalandos regényei)
  • 400.000 font főnyeremény; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1940 (A Nova kalandos regényei)
  • Rettegj, alvilág!; ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Az Angyal nyomoz; ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Az Angyal beavatkozik; ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Az Angyal elindul; ford. Tábory György; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Mr. Teal lecsúszik; ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Az Angyal új kalandjai; ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Lesújt az Angyal; ford. Gergely György; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei)
  • Mr. Teal meglepődik; ford. Bodor György; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei)
  • A végzetes ajándék; ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942
  • Az "Angyal"; ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942
  • Az ördögi repülőgép; ford. Gozmány László; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei)
  • Az Angyal háborúja; ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei)
  • Találkozás a Tigrissel. Angyal kalandjai; ford. Aszlányi Károly; Novák, Bécs, 1967
  • Az Angyal bosszúja. Simon Templar kalandjai; ford. Trethon Judit; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal menekül. Simon Templar kalandjai; ford. Tábori Pál; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal a Scotland Yard ellen / Az Angyal beavatkozik. Simon Templar kalandjai; ford. Révész Györgyné, Trethon Judit; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal az ördög ellen. Simon Templar kalandjai; ford. Horváth Gabriella; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Találkozás a Tigrissel. Angyal kalandjai; ford. Aszlányi Károly; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Spartanburg Herald-Journal, 1993. április 19.

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Burl Barer, The Saint: A Complete History in Print, Radio, Film and Television 1928–1992. Jefferson, N.C.: MacFarland, 2003 (első kiadás 1992)
  • The Detective in Hollywood, Jon Tuska, 1978 ISBN 0-385-12093-1

Külső hivatkozások[szerkesztés]