Lederer Béla
| Lederer Béla | |
| Született | 1860. november 19. Pest |
| Elhunyt | 1903. december 7. (43 évesen) Budapest II. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lederer Béla (Pest, 1860. november 19.[1] – Budapest, 1903. december 7.)[2][3] magyar történész, publicista, államtudományi doktor.
Élete
[szerkesztés]Lederer Bernát (1814–1881)[4] birtokos, nagykereskedő, az Országos Izraelita Tanítóegylet alapítója és Sváb (Schwab) Mária fia. Iskoláit szülővárosában végezte. Egyetemi hallgatóként két ízben nyert pályadíjat: 1879-ben földrajzit és 1880-ban magánjogit. Miután államtudományi doktori oklevelet nyert, három évig Párizsban folytatta tanulmányait; ahonnét az École libre des sciences politiques diplomáját hozta haza. Később Budapesten élt mint birtokos magánzó.
Számos értekezést, tanulmányt és bírálatot írt az államtudományok és a modern história köréből a Századokba (1881. könyvism., 1897.), a Budapesti Szemlébe (1896., 1898); írt még a Vasárnapi Ujságba, Magyar Igazságügybe sat. L. B. jegy alatt; németül csak elvétve írt egy-egy rövid cikket; többet tett közzé francia nyelven, így a Revue Historiqueben több magyar történelmi munkát ismertetett és a La vie politique à l'étranger című évkönyvben is ő írta a Magyarországi eseményekre vonatkozó fejezeteket (1889-1891. Ezen névtelen cikkeket a németországi lapok is lefordították.)
Fiatalon, 43 évesen hunyt el. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Lajta Béla tervezte.[5]
Munkái
[szerkesztés]- A ministeri cabinet közjogi helyzete. Alkotmány-politikai tanulmány. Budapest, 1886. (Lőrincz Béla néven)
- Gróf Andrássy Gyula beszédei, kiadta ... Budapest, 1891, 1893, két kötet (I. 1847-68., Ism. Budap. Szemle és L. válasza. II. 1869-71. két arczk. gróf Andrássy Gyula megbízásából ennek írásbeli hagyatékának és szóbeli közléseinek felhasználásával. A munka négy kötetre van tervezve.) Első kötet Második kötet
- A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában. Janet Paul után fordította Lőrincz Béla (Budapest, 1891-1892, három kötet)
- Léderer Béla összegyűjtött munkái. I–IV. kötet. (8-r.) Budapest, 1906, Franklin Társulat[6]
- I. kötet. Tanulmányok (305. l.)
- II. kötet. Könyvbirálatok (451 l.)
- III. kötet. Fordítások. Vegyesek (367 l.)
- IV. kötet. Idegen nyelveken megjelent munkák (269 l.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 831/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Elhunyt Lederer Béla (1903. december 10.) Magyar Nemzet, 22. évfolyam, 294. szám
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 2928/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Lederer Bernát gyászjelentése (1881). (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Léderer Béla összegyűjtött munkái. I–IV. kötet. (8-r.) Bpest, 1906. Franklin-Társulat. 12.– I. kötet. Tanulmányok. (305. l.) II. … | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 525. o. Online elérés
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7