Ugrás a tartalomhoz

Lappföldi cinege

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lappföldi cinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Poecile
Faj: P. cinctus
Tudományos név
Poecile cinctus
(Boddaert, 1783)
Szinonimák

Parus cinctus

Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Lappföldi cinege témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lappföldi cinege témájú médiaállományokat és Lappföldi cinege témájú kategóriát.
Poecile cinctus lapponicus

A lappföldi cinege (Poecile cinctus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj.

Korábban a Parus nemhez sorolták Parus cinctus néven.

  • Poecile cinctus cinctus (Boddaert, 1783) – Oroszország (kivéve északnyugat), Mongólia északi része
  • Poecile cinctus lapponicus (Lundahl, 1848) – Lappföld, Északnyugat-Oroszország
  • Poecile cinctus sayanus (Sushkin, 1904) – Dél-Szibéria, a Bajkál-tó környéke, Mongólia nyugati része
  • Poecile cinctus lathami (Stephens, 1817) – Alaszka, Kanada

Az északi félteke szubarktikus területeinek állandó madara. Európában a Skandináv-félszigeten, Ázsiában Szibériában és Mongóliában, Észak-Amerikában pedig Alaszkában és Kanada északnyugati részén fordul elő. Kizárólag fenyőerdőkben találkozhatunk vele.

Közepes termetű cinegeféle, testhossza 13,5–14 centiméter, tömege 11–14,3 gramm. Háta és feje sötétbarna, arcfoltjai fehérek, a szárnytollak feketék, szélük világosabb. A hasa piszkos fehér vagy halvány barna.

  • "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20170831. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  • "Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2011. november 1..
  • "ITIS szerinti rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2011. november 1..
  • del Hoyo, J., Elliot, A., & Christie D. (eds). (2007). Handbook of the Birds of the World. Volume 12: Picathartes to Tits and Chickadees. Lynx Edicions. ISBN 9788496553422
  • Gill, F. B., Slikas, B., & Sheldon, F. H. (2005). Phylogeny of titmice (Paridae): II. Species relationships based on sequences of the mitochondrial cytochrome-b gene. Auk 122: 121-143. DOI: 10.1642/0004-8038(2005)122[0121:POTPIS]2.0.CO;2 HTML abstract
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]