Laposhasú pikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Laposhasú pikó
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
Alrend: Gasterosteoidei
Család: Pikófélék (Gasterosteidae)
Nem: Pungitius
(Coste, 1848)
Faj: P. platygaster
Tudományos név
Pungitius platygaster
(Kessler, 1859)
Szinonimák
  • Gasterosteus platygaster Kessler, 1859
  • Gasterosteus platygaster aralensis Kessler, 1877
  • Gasterosteus platygaster caucasicus Kessler, 1877
  • Gasterosteus platygaster danubica Steindachner, 1899
  • Gasterosteus platygaster kessleri Yakovlev, 1870
  • Gasterosteus platygaster niger Yakovlev, 1870
  • Gasterosteus pungitius niger Yakovlev, 1870
  • Pungitius platygaster aralensis (Kessler, 1877)
  • Pygosteus platygaster nuda Berg, 1905
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Laposhasú pikó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Laposhasú pikó témájú kategóriát.

A laposhasú pikó (Pungitius platygaster) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a pikófélék (Gasterosteidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A laposhasú pikó elterjedési területe a sekély, dús növényzetű vizek a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger brakkvízövezetében, valamint az Aral-tóban. Előfordul édesvizű tavakban is, például az Urál környéki Karkal-tóban. A Dunában Belgrádig hatolt fel.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 4-6 centiméter, legfeljebb 7 centiméter. Hátán 7-12, általában 8-9 szabadon álló, hátrafelé irányuló, mozgatható tüske van, amelyek a farokállású hátúszó lágy sugarú része előtt helyezkednek el. Hasúszóin erős, fogazott tüskék vannak. Fején és testén nincsenek pikkelyek, csak a jól fejlett oldalvonal mentén van egy sor vékony csontlemez, amelyek nem terjednek ék alakban a faroknyélre. Háta kékeszöld, hasa ezüstszínű, zöld fémfénnyel.

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka gerinctelen állatok, például apró rákok és rovarlárvák.

Szaporodása[szerkesztés]

Április - májusban ívik. A hím egy általa készített fészekben őrzi és gondozza az ikrákat és az ivadékot.

Források[szerkesztés]