Vándorboglárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lampides boeticus szócikkből átirányítva)
Vándorboglárka
Nőstény vándorboglárka
Nőstény vándorboglárka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Boglárkalepke-félék
Nem: Lampides
Tudományos név
Lampides boeticus
(Linnaeus, 1767)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vándorboglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorboglárka témájú médiaállományokat és Vándorboglárka témájú kategóriát.

A vándorboglárka (Lampides boeticus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában elterjedt lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A vándorboglárka szárnyfesztávolsága 2,8-3,6 cm. A hím szárnyainak felső oldala ibolyáskék, szegélye barnásfekete. A hátsó szárny peremén vékony hosszú nyúlvány (ún. farkinca) található; ennek két oldalán a szárny szélén két jól kirajzolódó fekete, kerek folt látszik, amelyek egy jóval halványabb foltsorhoz tartoznak. A nőstény szürkésbarna, a szárnyak tövében és közepén erős kék behintéssel. A szárnyak fonákja barnásszürke-fehéren márványozott, a farkincánál lévő foltok felül narancssárgával szegélyezettek, alsó pereme fémesen csillog.

Mérete változékony lehet.

Hernyója sárgásbarna, a hátán világosabb, középen vékony, sötétebb vonallal.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A déli boglárka hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, Délnyugat- és Dél-Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában honos. Trópusi-szubtrópusi faj, Európában csak a Földközi-tenger peremén és szigetein tud áttelelni, de vándorló egyedei minden évben bejárják Európát egészen Dél-Angliáig és Észak-Németországig, ahol nyári nemzedéke felnő. Magyarországon sincsenek állandó állományai, a Dunántúlon (Mecsek, Villány, Balaton-felvidék) észlelték kóbor példányait.

Életmódja[szerkesztés]

Meleg, napsütötte rétek, domboldalak, bozótosok lepkéje.

Magyarországon áprilistól jelenhetnek meg vándorló egyedei, majd nyári nemzedéke júliustól októberig repül. A nőstény pillangósvirágúak (pukkanó dudafürt, takarmánylucerna, seprűzanót) virágaira rakja petéit. A kikelő hernyó a virágzattal és az éretlen termésekkel táplálkozik.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]