Boglárkalepke-félék

Boglárkalepke-félék
Lampides boeticus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Cossina Altagozat: Bombycina Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea) Család: Lycaenidae Leach, 1815
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Boglárkalepke-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Boglárkalepke-félék témájú kategóriát.

A boglárkalepke-félék (Lycaenidae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. Egyéb nevei: boglárkalepkék, hangyaboglárka lepkék avagy lángszinérfélék.

Rendszerezésük

A boglárkalepke-félék rendszertana messzemenően nem tisztázott: az egyes szerzők már az alcsaládokat is rendkívül eltérő módon adják meg.

A BioLib szerint a családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

• Tűzlepkék (Lycaeninae)
• Curetinae
• Miletinae
• Poritiinae

Vannak olyan szerzők, akik szerint az alcsaládok szintjén csak három taxon megkülönböztetése indokolt:

• Tűzlepkék (Lycaeninae) alcsalád 3 nemzetséggel:
  • Corrachiini,
  • Euselasiini,
  • Stygini;
• Nemeobiinae alcsalád 1 nemzetséggel:
  • Stygini

és 11, nemzetségbe nem sorolt nemmel;

• Riodininae alcsalád 7 nemzetséggel:
  • Eurybiini
  • Helicopini
  • Mesosemiini
  • Nymphidiini
  • Riodinini
  • Stalachtini
  • Symmachiini

és 11, nemzetségbe nem sorolt nemmel.

Egy Magyarországon meglehetősen elfogadott felosztás ugyancsak három alcsaláddal:

• csücsköslepkék (Theclinae) – hernyóik általában fákon és cserjéken élnek;
• tűzlepkék (Lycaeninae) – a nedves élőhelyekhez kötődnek;
• valódi boglárkák (boglárkák, sokboglárú lepkék, boglárkaformák, Polyommatinae)

Mások további alcsaládokat vezetnek be. Ilyen pl. kockáslepkék (Hamearinae) alcsaládja, aminek mindössze egy faja, a Hamearis lucina él Európában és így Magyarországon. Éppen ezért ezt a fajt magyarul egyszerűen kockáslepkének nevezzük.

Származásuk, elterjedésük

A család fajai a sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók, de legtöbbjük a trópusokon.

Magyarországon előforduló fajok

• Nagy tűzlepke(Lycaena dispar rutilus)
• Közönséges tűzlepke(Lycaena phlaeas)
• Kis tűzlepke(Lycaena thersamon)
• Lápi tűzlepke(Lycaena helle)
• Havasi tűzlepke(Lyacaena hippothoё)
• Aranyos tűzlepke(Lycaena virgaureae)
• Barna tűzlepke(Lycaena tityrus)
• Ibolyás tűzlepke(Lycaena alciphron)
• Déli tűzlepke(Lycaena ottomanus)(egyetlen példány)
• Tölgyfalepke(Favonius qercus)
• Nyírfalepke(Thecla betulae)
• Zöldfonákú lepke(Callophrys rubi)
• Szilfa-csücsköslepke(Satyrium W-album)
• Szilvafa-csücsköslepke(Satyrium pruni)
• Kökény-csücsköslepke(Satyrium spini)
• Tölgyfa-csücsköslepke(Satyrium ilicis)
• Akác-csücsköslepke(Satyrium acaciae)
• Vándorboglárka(Lampides boeticus)
• Déli boglárka(Leptotes pirithous)
• Bengeboglárka(Celastrina argiolus)
• Törpeboglárka(Cupido minimus)
• Hegyi törpeboglárka(Cupido osiris)
• Ékes boglárka(Cupido argiades)
• Palakék boglárka(Cupido alcetas)
• Fakó boglárka(Cupido decolorata)
• Apró boglárka(Pseudophilotes vicrama schiffermuelleri)
• Szemes boglárka(Scolitandies orion)
• Magyar boglárka(Jolana iolas)
• Szürkés hangyaboglárka(Maculinea alcon)
• Nagyfoltú hangyaboglárka(Maculinea alcon)
• Sötét hangyaboglárka(Maculinea nausithous)
• Vérfű-hangyaboglárka(Maculinea teleius)
• Nagyszemes boglárka (Glaucopsyche alexis)
• Ezüstös boglárka(Plebejus argus)
• Tintakék boglárka(Plebejus argyrognomon)
• Északi boglárka(Plebejus idas)
• Fóti boglárka(Plebejus sephirus)
• Szerecsenboglárka(Aricia agestis)
• Bükki szerecsenboglárka(Aricia artaxerxes)
• Gólyaorr-szerecsenboglárka(Aricia eumedon)
• Aprószemes boglárka(Cyaniris semiargus)
• Fénylő boglárka(Polyommatus dorylas)
• Ibolyaszín boglárka(Polyommatus thersites)
• Közönséges boglárka(Polyommatus icarus)
• Csíkos boglárka(Polyommatus damon)
• Bundás boglárka(Polyommatus admetus)
• Bronzfényű boglárka(Polyommatus ripartii)(egy,két adata van Budapestről)
• Escher boglárka(Polyommatus escheri)

Megjelenésük, felépítésük

Igen változatos színezetű és formájú fajaik közül a legbizarrabb külsejűek a trópusokon élnek. A csücsköslepkék hátsó szárnyukon rövid faroknyúlványt viselnek. Szárnyaik fonákján finom, fehéres vonalkák rajzolódnak ki, eltérően a többi boglárkalepkefélétől, amelyek szárnyfonákja különböző méretű szemfoltocskákkal tarkázott; ezek mintázata fontos rendszertani bélyeg (Ronkay, 1986).

Életmódjuk, élőhelyük

A csücsköslepkék hernyói általában fákon és cserjéken élnek. A tűzlepkék a nedves élőhelyekhez kötődnek.

A boglárkalepkék több fajának hernyói hangyákkal élnek együtt, tehát csak azokon a helyeken tudnak megtelepedni, ahol a megfelelő hangyagazda jelen van.

„A védett boglárkalepkék hernyói a Myrmica hangyáknál fejlődnek (szociálparaziták). A hernyók kezdetben egy tápnövény magkezdeményeit fogyasztják, majd (az esetek kb. 1%-ában) egy megfelelő fajú Myrmica dolgozó a fészkébe cipeli (adoptálja) és ott a hernyókat a hangyák etetik, vagy a hangyalárvákkal táplálkoznak. Ennek oka, hogy a hernyók a hangyalárvák szagát utánozzák.”

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• "BioLib szerinti rendszerbesorolás". Hozzáférés: 2010. május 25.
• Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 232 110 3. ISSN 0230-2845.
• Nappali lepkéink- Dr Gergely Péter, Gór Ádám, Hudák Tamás, Ilonczai Zoltán, Szombathelyi Ervin