Salétromsav
| Salétromsav | |
 |
|
| IUPAC-név | salétromsav |
| Más nevek | választóvíz |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7697-37-2 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HNO3 |
| Moláris tömeg | 63,01 g/mol |
| Megjelenés | színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék |
| Halmazállapot | 20 °C-on folyadék |
| Sűrűség | 1,3913 g/cm³ (65%) 1,4826 g/cm³ (90%) 1,5008 g/cm³ (98%) |
| Olvadáspont | −22 °C |
| Forráspont | ~120 °C |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−174,1 kJ/mol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O)  , Maró (C)  [1]
|
| EU Index | 007-004-00-1 |
| R mondatok | R8, R35[1] |
| S mondatok | (S2), S23, S26, S36, S45[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | savak, a hidrogén vegyületei |
| Azonos anion | nitrátok |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A salétromsav (HNO3) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav[2] - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok. Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék.
Jellemzői[szerkesztés]
Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben, jól zárva tároljuk. Kereskedelmi forgalomba legtöbbször 68%-os vizes oldata kerül, a 86%-nál töményebb salétromsavat füstölgő salétromsavnak hívjuk. A tömény (~ 50%-nál töményebb) salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja - a vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel hidrogénfejlődés közben fém-nitrátokat alkot, pozitív standarpotenciálú fémek esetén először oxidálja a fémet: a molekula központi atomja redukálódik nitrogén-oxidok keletkezése közben, majd a keletkezett fém-oxidot a jelenlevő salétromsav feloldja), töményen sok fémet (alumínium, króm, vas, nikkel, kobalt) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képzett keveréke a királyvíz, ami – az elegyben keletkező nitrozil-klorid (NOCl) segítségével – oldja az aranyat és a platinát is. Lúgokkal nitrátok képződése közben reagál.
Előállítása[szerkesztés]
Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.
Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik:
Felhasználása[szerkesztés]
Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.
