Kómár Gyula
| Kómár Gyula | |
 | |
| Mellszobra a szülővárosa, Aszód központjában | |
| Született | 1904. március 5.[1] Aszód |
| Elhunyt | 1968. október 24. (64 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1928) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (15-6-19)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kómár Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kómár Gyula (Aszód, 1904. március 5. – Budapest, 1968. október 24.[4]) magyar állatorvos, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el; a Petőfi Sándor Gimnáziumban végzett. 1928-ban állatorvosi diplomát, 1929-ben pedig doktori diplomát kapott Budapesten. 1928-tól Berrár Mihály klinikáján dolgozott. 1931-ben Bécsben tanult. 1934-ben megvált az Állatorvosi Főiskola Sebészeti Klinikájától; eleinte Gyomán járási állatorvos, majd Orosházán járási főállatorvos volt. 1944-ben Aszódon katonai kórházakban sebészeti tevékenységet végzett. 1945–1948 között törvényhatósági főállatorvos volt Csongrád vármegyében. 1948-ban a Sebészeti Klinika egyetemi tanára lett. 1948–1957 között az Állatorvostudományi Kar, majd Főiskola Sebészeti és Szemészeti Tanszékének és Klinikájának vezetője volt. 1957-ben klinikájától meg kellett válnia; előbb körzeti állatorvos, majd 1958–1968 között a Ceglédi Állatkórház igazgatója volt.
Több főiskolai tankönyvet is írt.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Kómár József csizmadia és Zsemberi Amália voltak. 1961-ben Cegléden házasságot kötött Zsarkó Juliannával.[5]
Sírja a Farkasréti temetőben található[4] (15-6-19).[6][7][8]
Fia és unokája is állatorvos lett.
Művei
[szerkesztés]- Vizsgálatok a bacillus avisepticus levestenyészeteiben mutatkozó üledék minőségének okairól (Közlemény Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből. 23. kötet. 5–6. füzet; Budapest, 1929)
- Háziállatok légoltalma. Állatorvosok számára (Budapest, 1952)
- Állatorvosi szemészet (Budapest, 1953; 1961)
- Állatorvosi sebészet. A fej, a nyak és a törzs sebészete (Budapest, 1955)
- Részletes sebészet 2. A végtagok sebészete (Budapest, 1959)
- Állatorvosi sebészet. A végtagok sebészete (Budapest, 1960)
- Tierärztliche Augenheilkunde (Szutter Lászlóval, Budapest, 1968)
Díjai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kómár Gyula, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08251.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 2472/1968. folyószám alatt.
- ↑ Magyar Állatorvosi Panteon
- ↑ http://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/665/KomarGyula.pdf
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Kómár Gyula
- http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/komar-gyula-1904-1968.pdf
- https://aszod.hu/wp-site/wp-content/uploads/2021/11/at-1992-03-16oldal-all-pages.pdf
További információk
[szerkesztés]- Kovács Gyula: Kómár Gyula (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969. 1. sz.).
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8