Ugrás a tartalomhoz

Berrár Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berrár Mihály
Született1884. december 5.[1]
Tiszabura
Elhunyt1929. május 25. (44 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (55/1-56)
A Wikimédia Commons tartalmaz Berrár Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berrár Mihály (Tiszabura, 1884. december 5.Budapest, 1929. május 25.) állatorvos, főiskolai tanár.

Élete

[szerkesztés]

Kisbirtokos család gyermeke. Aradon szerezte meg reáliskolai érettségi bizonyítványát, majd Budapesten 1906-ban az állatorvosi oklevelét. A főiskolai ifjúság körében szerveződő egyesületi életben már hallgató korában aktívan részt vett (a frissen alapított Ifjúsági Kórházegyesületnek alelnöke, később az Állatorvostan-hallgatók Körének elnöke, az Egyetemi és Főiskolai Diákszövetség társelnöke).[3] 1906–1912 között az Állatélettani Intézet tanársegéde. Ismereteinek bővítésére eközben tanulmányutakat tett, 1909 nyarán Németországban és Franciaországban az élettan és a szövettan gyakorlati oktatásának módszertanát tanulmányozta és megismerkedett e két ország állatorvosi intézeteinek munkájával. A következő esztendőben nyolc hónap időtartam alatt járt Egyiptomban, Indiában, Kínában, Burmában, Angliában. 1911-ben állatorvos-doktori fokozatot szerzett.

1912-ben került a Sebészeti Klinikára, ahol 1921-ig (1917-től tanársegédként) dolgozott. Az első világháború alatt az egyik hadikórház vezetője volt. 1919-ben A szemvizsgálat módszerei címen magántanári képesítést nyert. 1917–1920 között újabb tanulmányutat tett Német-, Franciaországban, Egyiptomban, Indiában, Japánban és az USA-ban. 1921. június 7-től Plósz Béla utódaként az Állatorvosi Főiskolán a sebészet és a szemészet tanszékvezető rendkívüli, 1924-től nyilvános rendes tanára lett. Az 1923/1924. és 1924/1925. tanévben a tanári kar jegyzője, az 1926/27-es tanévben prorektor is volt.

1922 óta rendkívüli tagja volt az Országos Állategészségügyi Tanácsnak.

Az állatorvosi szemészet első magyarországi művelője, az első teljes állatorvosi sebészet tankönyv szerzője. Különösen értékesek a havivakság oktanát kutató, valamint az inak és ízületek statikájára vonatkozó vizsgálatai. Munkája eredményeképpen kezdték meg a klinika kibővítését, a tervezeteket (az épületekre, berendezésre és a műszeres felszereltségre) még ő dolgozta ki, de magát a megvalósulást már nem láthatta.

Egyre súlyosbodó gyomorbetegsége miatti műtéte után nem épült fel teljesen, fiatalon hunyt el. Sírja a Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető) 55. parcella 1. sor 56. sírhelyén található. 2007 óta védett.[4]

Cikkei, írásai az Uránia (1906), az Állatorvosi Lapok (1910–), a Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből (1913, 1929), a Természettudományi Közlemények (1913) lapjain és a Tolnai világlexikona szócikkei között jelentek meg.

Művei

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Tiszaburán utca viseli nevét.
  • Emléktábláját 1986. október 30-án avatták fel Tiszaburán. Szövege: „Dr. Berrár Mihály (1884–1929) Tiszabura szülötte / az állatorvosi sebészet professzora / munkássága emlékére 1986 / Magyar Agrártudományi / Egyesület / Községi Tanács Lenin Tsz / Tiszabura.”

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]