Ugrás a tartalomhoz

Kínai családnevek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kínai vezetékneveket hagyományosan a han nemzetiséghez tartozó kínaiak és az elkínaiasodott egyéb etnikai csoportok tagjai viseltek és viselnek a szárazföldi Kínában, Tajvanon és a tengeren túl bárhol a világon, ahol kínai diaszpórák találhatók. Az ókorban kétfajta vezetéknevet különböztettek meg: (1) a családnév (xing 姓) és (2) a klán- vagy nemzetségnév (shi 氏).

A kínai köznyelvben létező laobaixing 老百姓, vagyis ’a régi száz családnév’ és a baixing 百姓, a ’száz családnév’ általános jelentése: ’átlagember’, ’köznép’, amely kifejezés a régi 100 családnév viselőire utal, azaz bárkire, aki a 100 hagyományos, legrégebbi kínai családnév (baijiaxing 百家姓) valamelyikét viseli.

A kínai családnevek apai ágon öröklődnek, és hagyományosan a személynév első tagjaként állnak.

A kínai családnevek kialakulása

[szerkesztés]

Az ókori Kínában, a Hadakozó fejedelemségek korát (i. e. 5. század) megelőzően csak a királyi család és az arisztokrácia rendelkezett vezetéknévvel. Történelmileg jelentős különbség figyelhető meg a xing 姓 családnév és a shi 氏 nemzetségnév között. Xinget csak és kizárólag a királyi család birtokolhatott, mely szavak általában a „nő” jelentésű 女 radikálist, vagy gyökelemet tartalmazták, amiből többen arra következtetnek, hogy ez a akkori társadalmak matriarchális berendezkedésének, illetve annak hagyományának, továbbélésének jele. Más véleményen van Léon Vandermeersch sinológus, aki szerint a -radikális elem, már a Sang-dinasztia idején, az első kínai írásjegyek között is szerepelt, és függetlenül a jelentésétől egy adott etnikai csoportot vagy törzset jelölt. Ezt a hipotézist támaszthatja alá magának a „családnév” jelentésű xing 姓 írásjegy is, amely ugyancsak tartalmazza a -radikálist. Tudjuk azt is, hogy a Csou-dinasztia kezdetén csak a királyi udvarhoz tartozó és arisztokrata asszonyok viseltek törzs- vagy klánneveket, míg a férfiakat inkább nemesi címükön, vagy birtokai elnevezése után identifikálták.

A Csin-dinasztia (i. e. 3. század) megelőző korokban Kínát feudális társadalomnak tekinthetjük, hiszen a mindenkori uralkodók utódaiknak és a hozzájuk közelálló arisztokrata családoknak földbirtokokat ajándékoztak. Ennek következményeképpen egyfajta al-családnevek jelentek meg, melyek kínai elnevezése a shi 氏. Egy arisztokrata tehát rendelkezhetett egy xinggel és egy shivel is. Az i. e. 221-ben létrejött egységes Kína idejétől kezdve azonban az arisztokrácia privilégiuma a család- vagy nemzetségnév viselésére fokozatosan megszűnt. A köznép is rendelkezhetett családnévvel. Továbbá a xing és a shi között különbség is egyre jobban feloldódott, majd megszűnt.

A következő shi-típusú családnevek egy része a mai napig fenn maradt:

  1. Az olyan xingek, melyeket egy-egy uralkodói család saját shijeként megtartott, például a Jiang (姜) és a Yao (姚).
  2. A császár által adományozott királyi név, mint például a Kuang (鄺).
  3. Államok, fejedelemségek nevei, melyeket a közemberek és gyakorta vettek fel saját nevükként, hogy könnyebben azonosíthatók legyenek. Ilyenek például a Song (宋), Wu (吴/吳), Chen (陈/陳), Tan (譚/谭). Jelenleg a kínaiak legtöbbje ilyen típusú vezetéknevet visel.
  4. Az egykori birtokok neve után felvett, helynevekből származtatott családnevek. Az ilyen típusú vezetéknév között gyakorta találkozni két tagból állókkal is, mint például az Ouyang.
  5. Az ősök, felmenők után kapott családnevek, melyekből közel 5-600 létezik. Ezek közül is mintegy 200 kéttagú. Ilyen például a Boyuan 伯爰, amely a nagyapa nevére utal.
  6. Hagyományosan szokás volt a fiúgyermekeket a családon belül külön elnevezéssel megkülönböztetni egymástól attól függően, hogy hanyadik helyen áll. Ilyen kifejezések voltak a Meng (孟), a Zhong (仲), a Shu (叔) és a Ji (季). Ezek a szavak később családnevekké váltak.
  7. Foglalkozásnevek is válhattak családnevekké, mint például a Sima (司马), a „lovak felügyelője” vagy „hadügyminiszter”, a Tao (陶), vagyis „fazekas" és a Wu (巫), „sámán".
  8. Etnikai csoportok nevei, melyekkel eredetileg a nem han gyökerekkel rendelkező, ám kínaiak között élő személyeket jelölték.

Egytagú családnevek

[szerkesztés]
  • Az első 10 leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 40%-a viseli. Ezek a következők:
Li/Lee 李, Wang/Wong 王, Zhang/Chang/Cheung 張/张, Zhao/Chao/Chiu 趙/赵, Chen/Chan 陳/陈, Yang/Young/Yeung 楊/杨, Wu/Woo/Ng 吳/吴, Liu/Lau 劉/刘, Huang/Wong 黃/黄, Zhou/Chou/Chow/Chau 周
  • A 11–20. leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli. Ezek a következők:
Xu/Hsu/Tsui 徐, Zhu/Chu 朱, Lin/Lam 林, Sun/Suen 孫/孙, Ma 馬/马, Gao/Kao/Ko 高, Hu/Wu 胡, Zheng/Cheng 鄭/郑, Guo/Kuo/Kwok 郭, Xiao/Siu/Hsiao/Siew 蕭/萧/肖
  • A 21–30. leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli. Ezek a következők:
Xie/Chia/Cheah/Seah/Hsieh/Cheu/Hsia/Tse 謝, He/Ho 何, Xu/Hsu/Hui 許/许, Song/Soong/Sung 宋, Shen/Shum/Sham 沈, Luo/Lo/Law 羅/罗, Han/Hon 韓/韩, Deng/Teng/Tang 鄧/邓, Liang/Leung 梁, Ye/Yeh/Yip/Ip 葉/叶
  • A következő 15 családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli:
Fang/Fong 方, Cui/Tsui/Chui 崔, Cheng/Ching/Tsing 程、Pan/Poon/Pun 潘, Cao/Cho/Tsao 曹, Feng/Fung 馮/冯, Wang/Wong 汪, Cai/Choi 蔡, Yuan/Yuen 袁, Lu/Lo 盧/卢, Tang/Tong 唐, Qian/Chien/Chin 錢/钱, Du/To 杜, Peng/Pang 彭, Lu/Luk 陸/陆

Kéttagú családnevek

[szerkesztés]

A kínai családnevek egy része nem csupán egyetlen írásjegyből áll, hanem kettőből, vagy esetenként még több írásjegyből is. Az ilyen típusú családnevek elnevezése: fuxing 复姓, melynek szó szerinti jelentése: „összetett családnév”. Amennyiben egy családnév csak két elemből áll, úgy szokás a shuangxing 双姓 kifejezést - vagyis „páros családnév” – is használni rá. Az ilyen összetett családnevek leggyakrabban nemesi címekből, rangokból, birtokok helyneveiből származnak. Egy másik, jelentős részük pedig nem kínai eredetű, hanem más, Kínával szomszédos népek képviselőinek vezetékneve volt, akik elkínaiasodva, vagy a kínai kultúrával érintkezve is megtartották eredeti nevüket, melyet azonban már kínai átírásban, kínai írásjegyekkel írtak le. Mindent összevetve, az összetett családneveknek csak elenyésző hányada maradt fenn a mai napig. A következő táblázatban az összetett kínai családnevek láthatók, feltüntetve eredetüket, jelentésüket, illetve más nyelvű (vietnámi, koreai, japán) változataikat, a pinyin átírás ábécé-sorrendjébe rendezve:

Kínai írásjeggyel Jelentés/Eredet Nem kínai eredet Pinyin átírásban Kantoniul Vietnámiul Koreaiul Japánul Híres viselője
愛新覺羅 (爱新觉罗) Arany Mandzsu Àixīnjuéluó (Aisin Gioro) Oi3 San1 Gok3 Lo4 Ái-tân-giác-la Ae Sin Gak Ra (애신각라) Aishinkakura A Csing-dinasztia uralkodója
阿史那 Türk? Āshǐnà Aa3 Si2 Naa5 A-sử-na A Sa Na (아사나) Ashina Ashina császárnő
百里 Száz li (mért.egység) Bǎilǐ Baak3 Lei5 Bách Lý Baek Ri (백리) Hyakuri Baili Xi
孛兒只斤 (孛儿只斤) Mongol Bó'érzhījīn (Borjigin) But6 Ji4 Zi2 Gan1 Bột Nhi Chỉ Cân Bol A Ji Geun (볼아지근) Botsujishikin A jüan-dinasztia császárai
淳于 Kis állam a Tavasz és ősz korszak idején Chúnyú Seon4 Jyu1 Thuần-vu Sun U (선우) Jun'u Chunyu Qiong
第五 "Az ötödik" Dìwǔ Dai6 Ng5 Đệ-ngũ Je O (제오) Daigo Diwu Qi
東方 (东方) "Keletiek", a legendás Fuxi nemzetség leszármazottai Dōngfāng Dung1 Fong1 Đông-phương Dong Bang (동방) Tōhō Dongfang Shuo (東方朔)
東閣 (东阁) "Keleti pavilon" Dōnggé Dung1 Gok3 Đông-các Dong Gak (동각) Tōkaku
東郭 (东郭) "Keleti fal" Dōngguō Dung1 Gwok3 Đông-quách Dong Gwak (동곽) Tōkaku Dongguo úr (東郭先生)
東門 (东门) "Keleti kapu", a mindenkori palota helye Dōngmén Dung1 Mun4 Đông-môn Dong Mun (동문) Tōmon
端木 "Szálfa" Duānmù Dyun1 Muk6 Đoan-mộc Dan Mok (단목) Tanboku Duanmu Ci (端木賜), Duanmu San (nyelvész, fonológus)
獨孤 (独孤) Xianbei (鲜卑) Dúgū Duk6 Gu1 Độc-cô Dok Go (독고) Dokko/Dokuko Dugu Qieluo császárné
公孫 (公孙) "Hercegi unokák", a nemesi leszármazottak címe a Tavasz és ősz korszaktól Gōngsūn Gung1 Syun1 Công-tôn Gong Son (공손) Kōson Gongsun Zan Gongsun Long
公羊 "A Gongsunok" Gōngyáng Gung1 Joeng4 Công-dương Gong Yang (공양) Kōyō Gongyang Gao (公羊高)
公冶 a Ji (családnevűek, a Keleti Zhou-dinasztia idején, a Lu-beli élt Jiye (季冶) udvarias megszólítása Gōngyě Gung1 Je5 Công-dã Gong Ya (공야) Kōya Gongye Chang (公冶長)
公西 Gōngxī Gung1 Sai1 Công-tây Gong Seo (공서) Kōsai Konfuciusz tanítványa, Gongxi Chi (公西赤)
毌丘 Helynév Guànqiū Kwun3 Jau1 Quán-khâu Gwan Gu (관구) Kankyū Guanqiu Jian
穀梁 (谷梁) vagy 穀粱 (谷粱) "Cirok magok" (?) Gǔliáng Guk1 Loeng4 Cốc-lương Gok Ryang (곡량) Kokuryō
賀蘭 (贺兰) a Helan-hegy Xianbei (鲜卑) Hèlán Ho6 Laan4 Hạ-lan Ha Ran (하란 Garan Princess Dowager Helan
赫連 (赫连) Xiongnu (匈奴) Hèlián Haak1 Lin4 Hách-liên Hyeok Ryeon (혁련) Kakuren Helian Bobo
赫舍里 Mandzsu (满洲) Hèsheli Haak1 Se2 Lei5 Hách-xá-lý Hyeok Sa Ri (혁사리) Kakushari Heseri Sonin Xiaocheng hercegné Songgotu
賀若 (贺若) Xianbei (鲜卑) Hèruò Ho6 Joek6 Hạ-nhược Ha Yak (하약) Kajaku Heruo Bi (賀若弼)
皇甫 A Ji (姬) családnevűek ága Huangfu-tól 皇父, Ji Chongshi (姬充石) udvarias megszólítása volt Huángfǔ Wong4 Pou2 Hoàng-phủ Hwang Bo (황보) Kōfu Huangfu Song
呼延 Xianbei (鮮卑) Hūyán Fu1 Jin4 Hô-diên Ho Yeon (호연) Koen Huyan császárné
令狐 Helynév Línghú Ling6 Wu4 Lệnh-hồ Ryeong Ho (령호) Reiko Linghu Chu
甪里 Helynév Lùlǐ Luk6 Lei5 Lộ-lý Rok Ri (록리) Rokuri
閭丘 (闾丘) Helynév Lǘqiū Leoi4 Jau1 Lư-khâu Ryeo Gu(려구) Ryokyū Luqiu Luwei (閭丘露薇)
万俟 Xianbei (鮮卑) Mòqí Mak6 Zi6 Mặc-kỷ Muk Gi (묵기) Bokuji Moqi Chounu (万俟醜奴)
慕容 Xianbei (鮮卑) Mùróng Mou6 Jung4 Mộ-dung Mo Yong (모용) Boyū Murong Huang
納蘭 (纳兰) Mandzsu (a 叶赫那拉 variánsa) Nàlán Naap6 Laan4 Nạp-lan Nap Ran (납란) Nōran Nalan Xingde
南宮 (南宫) Déli palota Nángōng Naam4 Gung1 Nam-cung Nam Gung (남궁) Nankyū Nangong Kuo (Nyugati Zhou-dinasztia)
歐陽 (欧阳) "az Ouyu hegy déli oldala" Ōuyáng Au1 Joeng4 Âu-dương Gu Yang (구양) Ōyō Ouyang Xiu
沙吒 Tujue (突厥) Shāzhā Saa1 Zaa1 Sa-tra Sa Ta (사타) Sata Shazha Zhongyi (沙吒忠義)
上官 Magas hivatal (helynév) Shàngguān Soeng6 Gun1 Thượng-quan Sang Gwan (상관) Shōkan Empress Shangguan
申屠 Shēntú San1 Tou4 Thân-đồ Sin Do (신도) Shinto Shentu Jian (申屠建)
司馬 (司马) "A lovak felügyelője" vagy "Tábornok", magas rangHan-dinasztia korától Sīmǎ Si1 Maa5 Tư-mã Sa Ma (사마) Shiba Sima Qian, Jin-dinasztia (265–420) uralkodói
司徒 "A tömegek felügyelője", magas rang a Han-dinasztia korától Sītú Si1 Tou4 Tư-đồ Sa Do (사도) Shito Szeto Wah
司空 "A közmunkák felügyelője", magas rang a Han-dinasztia korától Sīkōng Si1 Hung1 Tư-không Sa Gong (사공) Shikū Sikong Ting (司空頲)
司寇 "Igazságügyi miniszter" Sīkòu Si1 Kau3 Tư-khấu Sa Gu (사구) Shikō
太史 "Nagy történetíró", hivatalos titulus Tàishǐ Taai3 Si2 Thái-sử Tae Sa (태사) Taishi Taishi Ci
澹臺 (澹台) Tántái Taam4 Toi4 Đàm-thái Dam Dae (담대) Tantai Tantai Mieming (澹臺滅明)
拓拔 Xianbei (鲜卑) Tuòbá Tok3 Bat6 Thác-bạt Tak Bal (탁발) Takubatsu Északi Wei uralkodók, a tangut uralkodók korábbi neve, Nyugati Xia
完顏 (完颜) Dzsürcsen (Nüzhen) (女真) Wányán Jyun4 Ngaan4 Hoàn-nhan Wan An (완안) Kangan Wanyan Aguda
聞人 (闻人) "Híres személy", Shao Zhengmao (少正卯) utódai Wénrén Man4 Jan4 Văn-nhân Mun In (문인) Bunjin
午馬 (午马) "Ló" Wūmǎ Ng5 Maa5 Ngọ-mã U Ma (우마)) Goba Wuma Shi (巫馬施)
夏侯 "Xia márki", a legendásNagy Yu leszármazottai Xiàhóu Haa6 Hau6 Hạ-hầu Ha Hu (하후) Kakō Xiahou Dun
鮮于 (鲜于) Xiānyú Sin1 Jyu1 Tiên-vu Seon U (선우) Sen'u Xianyu Zhongtong (鮮于仲通)
西門 (西门) "Nyugati kapu" Xīmén Sai1 Mun4 Tây-môn Seo Mun (서문) Saimon Ximen Bao
軒轅 (轩辕) A Sárga Császár személyneve Xuānyuán Hin1 Jyun4 Hiên-viên Heon Weon (헌원) Ken'en a Sárga Császár
楊子 (杨子) a Yang 楊 leszármazottak Yángzǐ Joeng4 Zi2 Dương-tử Yang Ja (양자) Yōshi
耶律 Kitaj Yēlǜ Ye4 Leut6 Gia-luật Ya Yul (야율) Yaritsu/Jaritsu a Liao-dinasztia uralkodói
樂正 (乐正) "A zene minisztere" Yuèzhèng Ngok6 Zing3 Nhạc-chính Ak Jeong (악정) Gakusei
尉遲 (尉迟) Xianbei (鮮卑) Yùchí Wat1 Ci4 Úy-trì Ul Ji (울지) Ucchi/Utsuchi Yuchi Jingde
宇文 Xianbei (鮮卑) Yǔwén Jyu5 Man4 Vũ-văn U Mun (우문) Ubun Yuwen Tai
長孫 (长孙) Xianbei (鲜卑) Zhǎngsūn Zoeng2 Syun1 Trưởng-tôn Jang Son (장손) Chōson Zhangsun Wuji
鍾離 (钟离) Chunqiu-beli állam Zhōnglí Zung1 Lei4 Chung-ly Jong Ri (종리) Shōri Zhongli Mu (鐘離牧)
諸葛 (诸葛) A Ge 葛 nemzetségbeliek Zhūgě Zyu1 Got3 Chư-cát (Gia-cát) Je Gal (제갈) Shokatsu Zhuge Liang
祝融 Zhu Rong (a tűz istene) Zhùróng Zuk1 Jung4 Chúc-dung Chuk Yung (축융) Shukuyū Zhurong úrhölgy
子車 (子车) Zǐjū Zi2 Geoi1 Tử-cừ Ja Geo (자거) Shikyo
左人 Balkezes ember Zuǒrén Zo2 Jan4 Tả-nhân Jwa In (좌인) Sajin

A családnevek regionális eloszlása

[szerkesztés]
Tartomány Családnevek
Guangdong Liang (梁), Luo (罗/羅), Kwong (鄺)
Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület Liang (梁), Lu (陆/陸)
Fujian Zheng (郑/鄭), Lin (林),Hsia (謝)
Anhui Wang (汪)
Jiangsu Xu (徐), Zhu (朱)
Zhejiang Mao (毛),Shen (沈)
Jiangxi Hu (胡), Liao (廖);
Hubei Hu (胡)
Hunan Tan (谭/譚);
Sichuan He (何), Deng (邓/鄧)
Guizhou Wu (吴/吳)
Yunnan Yang (杨/楊)
Henan Cheng (程)
Gansu Gao (高)
Ninghszia-Huj Autonóm Terület Wan (万/萬)
Shaanxi Xue (薛)
Qinghai Bao (鲍/鮑)
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Ma (马/馬)
Shandong Kong (孔)
Shanxi Dong (董) and Guo (郭)
Belső-Mongólia Autonóm Terület Pan (潘)
Északkelet-Kína Yu (于)


Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chinese surname című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.