Kuzmik Pál
| Kuzmik Pál | |
| Született | 1864. június 22.[1][2] Eperjes[2] |
| Elhunyt | 1925. december 19. (61 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eperjesi Kuzmik Pál Lajos (Eperjes, 1864. június 22. – Budapest, 1925. december 19.) a magyar királyi Pázmány Péter egyetem orvoskara, nyilvános rendes tanára, a II. számú sebészeti klinika igazgatója.[3][4]
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait az eperjesi ág. evangélikus kollégiumban végezte el. 1887-ig a budapesti egyetemen az orvosi tudományokat hallgatta. 1889-től a budapesti sebészeti klinikán dolgozott. 1889–1905 között a sebészeti klinika megbízott tanára volt. 1890–1891 között a budapesti egyetem orvoskari testülete által adományozott Kovács S. Endre-féle ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton tartózkodott. 1891–1897 között tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára lett. 1905-ben címzetes rendkívüli tanár lett. 1908–1914 között a Szent János Kórházban főorvos volt. 1909-ben nyilvános rendkívüli tanár lett. 1914–1925 között a sebészet nyilvános rendes tanára volt a budapesti egyetemen.
A visszerek, a rák; a sérülések műtéttanát fejlesztette. E tárgykörökkel foglalkozó munkái a Magyar Orvosi Archivumban, az Orvosi Hetilapban jelentek meg.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Dr. Kuzmik Sámuel (1823–1869)[5] és Kosch Kamilla (1834–1899)[6] voltak.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[3]
Művei[szerkesztés]
- A bélvarratok bírálata (1897)
- A traumatikus törések és ficamodások alapvonalai és atlasza (részben fordítás, 1898)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kuzmik_Pal_1864_1925.xml, 2019. január 22.
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. állami halotti akv. 403/1925. folyószám alatt.
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Semmelweis Egyetem Kegyeleti Adattár
- Csemadok
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8