I. e. 314

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kr. e. 314 szócikkből átirányítva)

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es éveki. e. 260-as évek

Évek: i. e. 319i. e. 318i. e. 317i. e. 316i. e. 315i. e. 314i. e. 313i. e. 312i. e. 311i. e. 310i. e. 309

Események[szerkesztés]

Makedón Birodalom[szerkesztés]

  • A birodalom ázsiai részét uraló Antigonoszhoz a makedóniai Kasszandrosz, a trákiai Lüszimakhosz, az egyiptomi Ptolemaiosz és a babiloni Szeleukosz követséget küld, követelve jelentős területek átadását. Antigonosz ezt megtagadja és megkezdődik a harmadik diadokhosz háború.
  • Milétoszi Arisztodémosz meggyőzi az aitóliaiakat, hogy támogassák Antigonoszt.
  • A Kasszandrosz oldalára átállt Alexandrosz (a hivatalos régens, Polüperkhón fia) elfoglalja a fellázadt Dümét. Röviddel később Sziküónban egy helyi lakos meggyilkolja. Seregeinek vezetését felesége, Krateszipolisz veszi át.
  • Antigonosz csellel az udvarába hívatja a birodalom keleti felén jelentős hatalomra szert tett Peithónt és megöleti. Ezután megszállja a Ptolemaiosz uralma alatt lévő Szíriát, Türoszt pedig ostrommal veszi be.
  • Antigonosz szabadságot ígér a görög városoknak, támogatásukért cserébe; az égei-tengeri szigetek szövetsége már az ő oldalára állt. Kasszandrosz elfoglalja és elpusztítja az aitóliai Agrinio városát.

Róma[szerkesztés]

  • Marcus Poetelius Libót és Caius Sulpicius Longust választják consulnak. A consulok folytatják Sora ostromát, amely egy helyi lakos árulása révén a kezükre kerül.
  • A vesztes lautulaei csata hírére elpártol Rómától Luceria, Capua és az ausonok népe. Az ausonok három városa árulás miatt elesik, a rómaiak nagy vérengzést rendeznek bennük. Luceriát rohammal elfoglalják, lakóit és a szamnisz szövetségeseiket megölik, a városba római telepeseket küldenek.
  • A capuai összeesküvés kivizsgálására Caius Maeniust dictatorrá nevezik ki. A dictator római nemeseket is letartóztat, míg végül az általános felháborodás hatására lemond tisztségéról.
  • A két consul legyőzi a Capua elpártolásának hírére a közelbe érkező szamnisz sereget, majd ostrom alá veszik Bovianumot.[1]

Kína[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 314 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.