Xenokratész
Xenokratész | |
Született | Ξενοκράτης[1] kb. i. e. 396 Khalkédón |
Elhunyt | kb. i. e. 314 (82 évesen) Athén |
Állampolgársága | athéni |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Paltón Akadémiájának szkholarkhésze (i. e. 339 – i. e. 314) |
Filozófusi pályafutása | |
Nyugati filozófia Ókor | |
Iskola/Irányzat | Platonizmus |
Érdeklődés | Logika, Fizika, Metafizika, Episztemológia, Matematika, Etika |
Akikre hatott | Krantor, Polemon |
Akik hatottak rá | Platón, Speuszipposz, püthagóreusok |
Fontosabb nézetei | Platón filozófiáját fejlesztette tovább |
A Wikimédia Commons tartalmaz Xenokratész témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Xenokratész (ógörögül: Ξενοκράτης, latinul: Xenocrates) (Khalkédón, i. e. 396 – Athén, i. e. 314) görög filozófus.
Xenokratész Agathénor fia volt. Kora ifjúságától kezdődően Platónt hallgatta és Szicíliába is elkísérte. Természetét tekintve lomha volt ugyanakkor ismert volt önmegtartózkodásáról is: mikor tanítványai egy hetérát fektettek az ágyába az azt mondta, hogy egy szobor mellé feküdt be. Idejének nagy részét az Akadémián töltötte. Diogenész Laertiosz feljegyzései szerint amikor Xenokratész bement a városban a hordárok és az ordítozó csőcselék kitért az útjából. Ugyancsak Diogenésztől tudhatjuk meg, hogy annyira megbízhatónak tartották, hogy ő volt az egyetlen Athénban aki a bíróságon eskütétel nélkül tanúskodhatott. Naponta több órát töltött gondolkodással, de legalább egy órát a hallgatásnak szentelt. A száztizedik Olympiász második évétől (i. e. 339-től) huszonöt éven keresztül, haláláig az Akadémia vezetője volt.
Diogenész Laertiosz könyvében olvashatjuk, hogy az athéniak egyszer eladták Xenokratészt rabszolgának, mert nem tudta fizetni a tartózkodási díjat. Phaleroni Démétriosz vásárolta meg és szabadon engedte. Nyolcvankét éves korában halt meg, miután egy éjszaka megbotlott egy edényben és elesett.
Művei
[szerkesztés]Diogenész Laertiosz hetvenöt művének címét őrizte meg, amelyek között filozófiai értekezések, tanköltemények és parainétikus iratok egyaránt találhatóak. A címekből megítélhetően a filozófus tevékenysége az Akadémián művelt szinte valamennyi tudományra kiterjedt: dialektikai, természetfilozófiai, etikai, politikai stb. témák mellett a nyelvtudomány kérdéseiről is értekezett, valamint kommentárt írt Parmenidész művéhez és a püthagoreus tanokhoz.
Írások, eposzok és intelmek:
|
|
|
|
A stílusról és a tanulmányokról:
|
|
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon XVII. (Vie–Y). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1994. 683. o. ISBN 963-05-6797-0
- Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I. (ford. Rokay Zoltán) Jel Kiadó, 2005 ISBN 963-9318-85-X
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ