Krüger Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krüger Aladár
Született1878. október 1.[1][2]
Nagyvárad[2]
Elhunyt1952. november 15. (74 évesen)[3]
Alpnach[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • ügyvéd
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
SablonWikidataSegítség

Krüger Aladár (Nagyvárad, 1878. október 1.Alpnachdorf, 1952. november 15.) ügyvéd, politikus. A nagyváradi Szigligeti Társaság választmányi tagja, majd alelnöke volt.

Életpályája[szerkesztés]

Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Nagyváradon folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1906-ban a nagyváradi püspökség főügyésze, a katolikus nagygyűlések ünnepi szónoka Budapesten, Szegeden és Pécsen. 1913–1914 között a Tiszántúl felelős szerkesztője, 1917–1919 között főszerkesztője volt. 1919 decemberében letartóztatták, hónapokig fogságban tartották, s mivel a rumén hűségesküt megtagadta, ezért 1920 őszén kiutasították szülővárosából. 1920-ban Budapestre került; a katolikus szellemű Új Nemzedék szerkesztője volt. Később abbahagyta az újságírást, ügyvédi irodát nyitott. 1926–1931 között egységes párti programmal képviselőnek választotta a biharnagybajomi választókerület. 1931–1935 között a csongrádi kerület országgyűlési képviselője, 1935–1939 között a soroksári Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője volt.

Jogi tanulmányokon és publicisztikai műveken kívül költeményeket is írt.

Művei[szerkesztés]

  • 1848/49. Visszhangok (versek, Nagyvárad, 1898)
  • Húsvéti tojás (vígjáték, 1 felvonás; Nagyvárad, 1899)
  • A régensség a magyar közjogban (Nagyvárad, 1905)
  • Rákóczi visszatér (melodráma, Nagyvárad, 1906)
  • Az uzsora és büntetése (Kolozsvár, 1908)
  • Az általános választójog kérdése Magyarországon (Budapest, 1908)
  • A magyar nagybirtokról (Budapest, 1908)
  • A becsület védelme (1911)
  • A pápai gyászév (Nagyvárad, 1911)
  • Szt László, a törvényszervező (Nagyvárad, 1911)
  • A modern ember szabadságeszméi (1912)
  • Orgonaszó (versek, Budapest, 1913; 1920)
  • A sajtó a modern kor Napóleonja (1912) (Sajtóröpiratok 1.)
  • Aratás a sivatagban (Nagyvárad, 1913)
  • Új Sion templomát építjük. + Martinovich Sándor: A nemz. fogadalmi tp. (Budapest, 1916)
  • Hulló magyar csillagok. Beszéde a 17. Katolikus Nagygyűlésen (Budapest, 1925)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  2. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8.)
  3. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kr%C3%BCger.html

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerkesztette: Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Pásztai Ottó-Gerhardt László: Jeles egykori premontrei diákok. Nagyvárad. 2008. Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előző
gr. Szapáry Lajos
A Magyar Országgyűlés háznagya
1944–1945
Következő
Karafiáth Jenő