Króm-trioxid
| Króm-trioxid | |||
| IUPAC-név | Króm(VI)-oxid | ||
| Más nevek | Króm-trioxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1333-82-0 | ||
| PubChem | 14915 | ||
| ChemSpider | 14212 | ||
| EINECS-szám | 215-607-8 | ||
| ChEBI | 48240 | ||
| RTECS szám | GB6650000 | ||
| SMILES | O=[Cr](=O)(=O) | ||
| InChIKey | WGLPBDUCMAPZCE-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 10773376 | ||
| Gmelin | 15491 | ||
| UN-szám | 1463 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CrO3 | ||
| Moláris tömeg | 99,99 g/mol | ||
| Megjelenés | Sötétvörös színű, szilárd | ||
| Sűrűség | 2,7 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | 196 °C[1] | ||
| Forráspont | 250 °C fölött bomlik[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1654 g/l (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| NFPA 704 | |||
| R mondatok | R45, R46, R9, R24/25, R26, R35, R42/43, R48/23, R62, R50/53[1] | ||
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] | ||
| LD50 | 80 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A króm-trioxid vagy króm(VI)-oxid egy szervetlen vegyület, a króm oxidja. A képlete CrO3. Sötétvörös színű, kristályos vegyület. Kristályai rombos szerkezetűek. Erős oxidálószer. Erős méreg. Higroszkópos; vizes közegben hidrolizál: krómsavvá alakul.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ha vízben oldják, krómsavvá alakul. A krómsav anhidridje.
Tömény oldatban vizet veszít. Ekkor dikrómsav vagy más néven pirokrómsav keletkezik.
A krómsav és a dikrómsav szabad állapotban nem ismeretesek, sóik(a kromátok és a dikromátok) viszont stabilak.
A króm-trioxid hevítés hatására elbomlik, króm(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. Erős oxidálószer. Robbanásszerű hevességgel reagál az etanollal és a dietil-éterrel.
Melegítés hatására oxigént fejleszt a kénsavból, klórt a sósavból.
Élettani hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A króm-trioxid erős méreg. Már 0,6 grammja halálos lehet. Főként a vesét támadja meg, de más szervekre is káros. Karcinogén és mutagén hatású.[1]
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kálium-dikromát forró, tömény oldatából állítják elő kénsavval.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főként oxidálószerként, illetve a galvanotechnikában krómozásra használják.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia