Króm(III)-oxid
| Króm(III)-oxid | |
Króm(III)-oxid minta | |
| Más nevek | Króm-szeszkvioxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1308-38-9 |
| PubChem | 517277 |
| ChemSpider | 451305 |
| EINECS-szám | 215-160-9 |
| ChEBI | 48242 |
| RTECS szám | GB6475000 |
| InChIKey | QDOXWKRWXJOMAK-UHFFFAOYSA-N |
| Gmelin | 11116 |
| UNII | X5Z09SU859 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Cr2O3 |
| Moláris tömeg | 151,99 g/molCr=68,43%, O=31,57% |
| Sűrűség | 5,22 g/cm³ (25 °C)[1] |
| Olvadáspont | 2435 °C[1] |
| Forráspont | körülbelül 3000 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincsenek R-mondatok[1] |
| S mondatok | nincsenek S-mondatok[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A króm(III)-oxid (Cr2O3) a króm szervetlen vegyülete, oxidja. Zöld színű por, vízben oldhatatlan. Amfoter anyag. Leginkább tömény savakban és lúgokban oldódik. A króm-trioxiddal ellentétben nem mérgező tulajdonságú. Főként katalizátorként, csiszolásra és pigmentként festékek gyártásakor használják.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hidrogén a króm(III)-oxidot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson krómmá redukálja. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép klórral, ekkor klorid keletkezik. Ha szén, szilícium vagy bór jelenlétében hevítik, redukálódik és fémkróm szabadul fel belőle.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nátrium-dikromátból állítják elő kénnel hevítve. A króm(III)-oxid mellett nátrium-szulfát is képződik, ezt kilúgozással távolítják el.
Króm(III)-oxid keletkezik az ammónium-dikromát hevítésekor is. Mellette nitrogén fejlődik.
Előfordulása a természetben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.[2]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret