Krími tatár ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A krími tatár ábécé a krími tatár nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1928-ig arab írással jegyezték le, ekkor tértek át az 1992-ig használt cirill írásra. Az 1991-ben bevezetett új, latin betűs írás ma a hivatalos írásmód, de jelentős számú irodalmi és sajtókiadvány jelenik meg még ma is cirill írással.

Az ábécé változásai az idők folyamán[szerkesztés]

1928-ig[szerkesztés]

A krími tatár írására a hagyományos arab írást használták.

1928–1992[szerkesztés]

Аа, Бб, Вв, Гг, Гъгъ, Дд, Дждж, Ee, Ёё, Жж, Зз, Ии, Йй, Кк, Къкъ, Лл, Мм, Нн, Нънъ, Оо, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Фф, Хх, Чч, Шш, Ъъ, Ыы, Ьь, Ээ, Юю, Яя

1992-től[szerkesztés]

Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Iı, İi, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Öö, Pp, Qq, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz

Kapcsolat a török ábécével[szerkesztés]

A krími tatár ábécé megegyezik a török ábécével, azzal a kis különbséggel, hogy a török nem tartalmazza a krími tatárban megtalálható ñ és q betűket.

Összehasonlító táblázat[szerkesztés]

Krími tatár ábécé átírási táblázata
Arab Cirill Latin IPA ISO 9[1] KNAB[2] ALA/LC[3] Allworth[4] Emirova[5]
–1928 1928–1992 1992–
А а A a, Â â [ɑ] a a a a a, â
Б б B b [b] b b b b b
В в V v [v] v v v v v
Г г G g [g] g g g g g
Гъ гъ Ğ ğ [ɣ] g" ğ g" gh ğ
Д д D d [d] d d d d d
Дж дж C c [d͡ʒ] c dzh j c
  Е е Ye ye [ɛ] e e, ye[6] e e, ye[7] e, ye[6]
  Ё ё Yo yo, Yö yö, Ö, ö [jɔ], [jœ], [œ] ë ö, yo[8] ë yo ö, yo[8]
Ж ж J j [ʒ] ž j zh zh j
ﺫ,ﺯ,ﺽ,ﻅ З з Z z [z] z z z z z
И и İ i [i] i i i i i
Й й Y y [j] j y ĭ y y
К к K k [k] k k k k k
گ Къ къ Q q [q] k" q k" q q
Л л L l [l] l l l l l
М м M m [m] m m m m m
Н н N n [n] n n n n n
Нъ нъ Ñ ñ [ŋ] n" ñ n" ng ñ
О о O o, Ö ö [ɔ], [œ] o o o o o
پ П п P p [p] p p p p p
Р р R r [r] r r r r r
ﺙ,ﺱ,ﺹ С с S s [s] s s s s s
ﺕ,ﻁ Т т T t [t] t t t t t
У у U u, Ü ü [u], [y] u u u u u
Ф ф F f [f] f f f f f
Х х X x [h] h h kh kh h
  Ц ц Ts ts, S s, Ç ç [t͡s], [s], [t͡ʃ] c ts ts ts ts
چ Ч ч Ç ç [t͡ʃ] č ç ch ch ç
Ш ш Ş ş [ʃ] š ş sh sh ş
  Щ щ Şç şç [ʃt͡ʃ] ŝ şç shch shch şç
  Ъ ъ - " " " -
  Ы ы I ı [ɪ] y ı y ï ı
  Ь ь - ' ' ' ' -
  Э э E e [ɛ] è è, e[9] ė ë e
Ю ю Yu yu, Yü yü [ju], [jy] û ü, yu[10] iu yu ü, yü, yu[11]
Я я Ya ya, Â â [jɑ], [ɑ] â ya ia ya ya

A cirill írásról a modern latin írásra való átíráskor figyelembe kell venni a következőket:

  • szó elején, ha a szótag nem tartalmaz ь betűt, az a, ё, о, у, ю, я mély hangrendű marad: ёл – yol, юрт – yurt, якъын – yaqın;
  • magas hangrendű szóban az o és a ё ö, az у és a ю ü, az а és я â lesz: ёнетмек – önetmek, Абляз – Ablâz;
  • a mássalhangzók utáni ь (és a következő szótagbeli е, ё, и, ю, я betűk is) palatalizálja a mássalhangzó előtti magánhangzót, így az magas hangrendű lesz: озь – öz, устю – üstü;
  • a ц átírása a kiejtésétől függ (maga a szó hangalakja is megváltozhat): царь – çar, царица – çariçe, цирк – sirkus.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
  3. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  4. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  5. Эмирова Адиле – доктор филологических наук, профессор Симферопольского университета.
  6. a b Szó elején, magánhangzók és й, ъ, ь után ye, máskor e
  7. Szó elején ye, máskor e
  8. a b Szó elején, magánhangzók és й, ъ, ь után yo, máskor ö
  9. Szó elején, magánhangzók és й, ъ, ь után e, máskor è
  10. Szó elején, magánhangzók és й, ъ, ь után yu, máskor ü
  11. Szó elején, mély hangrendű szóban magánhangzók és й, ъ, ь után yu, magas hangrendű szóban magánhangzók és й, ъ, ь után yu, máskor ü

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]