Krími legendák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A krími legendák kiterjedt folklórszövegek, amelyek a kutatók érdeklődésére tartanak számot. Irántuk az érdeklődés a 19. század végén kezdődött.[1] A legendák a turizmus vonzása céljából jelentek meg.[2]

A történetek gyűjtését és a krími folklór publikációit többnyire nem hivatásos folkloristák végezték. Ezért gyakran előfordult, hogy nem ismerték az összegyűjtött anyagok osztályozásának alapelveit, és nem különböztették meg a legendák nemzeti eredetét sem.[3] Legendák kifejezetten a krími tatárokról 1937-ben jelentek meg,[4] mások a görög,[5] örmény[6] és a krími karaitáknak tulajdoníthatók.[7][8]

A legtöbb legendát eredeti nyelvükön gyűjtötték össze, és publikálás céljából lefordították oroszra. A legendás szövegek természetét a fordítók/gyűjtők szakmája és kulturális környezetük befolyásolta.[9]

A legendagyűjtés legtudományosabb megközelítése az 1920-as és 1930-as években mutatkozott meg, amikor a tudományos expedíciókat az éppen hatalomra került kommunista párt támogatta, és elkezdte támogatni a nemzeti kisebbségek kulturális fejlődését.[10] A sztálini elnyomás és a krími tatárok deportálása után azonban a folklór az akkori ideológiai igények szerint szerkesztés tárgyává vált.[11] A szovjet kori folklórkezelést sajátos jelenséggé tette, amely külön kutatásra érdemes.[12]

Amikor a Szovjetunió összeomlott, a krími legendákat továbbra is kereskedelmi forgalomba hozták.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kondaraki, V. (1883). Legendi Krima, Moscow: Tipografiya Checherina.
  2. ↑ Marx, N. (1914). Legendi Krima, Moscow: Skoropechatnya A.A. Levenson; Marx, N. (1917). Legendi Krima, Odessa: Odesskie novosti.
  3. ↑ Zherdieva, A. (2012). Principles of publishing of Crimean legends. Kultura narodov prichernomorya, № 220, 148-156.
  4. ↑ Birzgal, Jan. (1937). Qrьm tatar masallar ve legendalar. Simferopol: Qrım ASSR;Marx, N. (1914). Legendi Krima, Moscow: Skoropechatnya A.A.Levenson.
  5. ↑ Kondaraki, V. (1883).Legendi Krima, Moscow:Tipografiya Checherina.
  6. ↑ Fayzi, M. (1999). Legendi, predaniya i skazki Krima, Simferopol: KGMU.
  7. ↑ Polkanov, V. (1995). Legendi i predaniya karaev (krimskih karaimov-turkov), Simferopol.
  8. ↑ Vul, R., Shlyaposhnikov, S. (1959). Krimskie legendi, Simferopol: Krimizdat.
  9. ↑ Zherdieva, A. (2013). Crimean legends as phenomenon of world culture, Saarbrücken: LAP LAMBERTAcademic Publishing
  10. ↑ Birzgal, Jan. (1937). Qrьm tatar masallar ve legendalar. Simferopol: Qrım ASSR.
  11. ↑ Temnenko, G. (2002). “Crimean legend and some characteristics of modern cultural consciousness.” Etnografiya Krima XIX – XX vekov i sovremennie etnokulturnie processi.
  12. ↑ Zherdieva, A. (2010). “Models of mythologization of cultural consciousness in the coordinates of the Soviet ideology (by way of example, the ten postwar collection of Crimean legends).” Almanah Tradicionnaya kultura, № 2, 110-127.
  13. ↑ Barskaya, Tatyana. (1999). Legendi i predaniya Krima. Yalta: Krimpress.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean legends című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Жердева А. М. Крымские легенды как феномен мировой культуры. Саарбрю́ккен: LAP LAMBERT Academic Publishing, 2013. 268 с. ISBN 978-3-659-37814-0. ISBN 3659378143.
  • Темненко Г. М. Крымские легенды и некоторые черты современного культурного сознания. Материалы и исследования // Этнография Крыма XIX – XX вв. и современные этнокультурные процессы. 2002. – С. 120–126.
  • Легенды, предания и сказки Крыма. Симферополь: Симферопольский издательский центр КГМУ, 1999. 195 с.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krími_legendák&oldid=26066899”