Kovács Gyula (tanár)
| Kovács Gyula | |
| Született | Katz Gyula 1865. december 14. Keszthely |
| Elhunyt | 1939. november 21. (73 évesen) Budapest XIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Gyula, 1886-ig Katz (Keszthely, 1865. december 14. – Budapest, 1939. november 21.[1]) bölcseleti doktor és főgimnáziumi tanár.
Élete[szerkesztés]
Katz József és Klein Fáni fia. Középiskolai tanulmányait a csornai premontrei-rend keszthelyi és szombathelyi főgimnáziumában végezte 1885-ben; a bölcseletet a budapesti egyetemen 1886-91-ben végezte, közben egy évig nevelősködött Nyitra megyében. Katz családi nevét 1886-ban változtatta Kovácsra. Katonakötelezettségének 1888-89-ben tett eleget és a 48. gyalogezred tartalékos hadnagya volt. 1888-ban tett tanári alapvizsgálatot és 1892-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert, (1896. áprilisban tanári oklevelet szerzett klasszika-filológiából. 1892. szeptembertől 1894. február 11-ig a budapesti tanárképzőintézet gyakorló gimnáziumának volt ösztöndíjas rendes tagja; innét ideiglenes helyettes tanárnak a szolnoki állami főgimnáziumhoz, 1894. augusztus 17-én a latin nyelv rendkívüli tanárául a temesvári állami főreáliskolához rendeltetett. 1895-ben tornatanári képesítést nyert. 1896. július 3-án a makói állami főgimnáziumhoz rendes tanárnak nevezték ki. 1913-ban Budapestre költözött. A helyi lapokban rendszeresen jelentek meg írásai, több regényt is lefordított.
Szépirodalmi és társadalmi cikkeket írt 1884-1892-ben körülbelül százat a Vasmegyei Lapokba, a Dunántúlba, Keszthelybe; 1896-98-ig a Marosba és a Makói Hirlapba; a temesvári reáliskola Értesítőjébe (1896. A latin nyelv tanításáról.) Fordításai jelentek meg A Nagyvilágból c. regénytárban: Smith, Hall Sarah (1898), Forrester, Virginia (1898) és Bellamy, A csodadoktor (1899.)
Házastársa Rieger Gizella volt.
Munkája[szerkesztés]
- Latin elemek a magyar nyelvben. Bpest, 1892. (Bölcseletdoktori értekezés. Ismert. az Egyetemes Philologiai Közlöny, Nyelvtudom. Közlemények és Magyar Nyelvőr.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 1387/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.