Kontextusfüggő tanulás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kontextusfüggőségi hatásnak nevezik az pszichológiában azt a jelenséget, hogy a felidézés mértéke nagyobb, ha ugyanolyan kontextusban történik, mint a kódolás (azaz könnyebben hívjuk elő az emlékeinket abban a környezetben, ahol azt tanultuk/tapasztaltuk). A kontextusfüggőség sokkal inkább jellemző az epizodikus emlékezetre, mint a szemantikus emlékezetre.

A kontextus lehet független és interaktív – amennyiben interaktív, az inger jelentése is megváltozik a kontextus hatására. Vannak, akik a hangulatfüggőségi hatást is a kontextuális hatásokhoz sorolják, aktuális hangulatunkat, állapotunkat belső kontextusként értelmezve.

Búvárok víz alatt és szárazföldön – Godden és Baddeley (1975) klasszikus kísérlete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélytengeri búvárok emlékezeti kapacitását vizsgálták tengerparton és 15 láb mélyen a víz alatt: szavakat kellett tanulniuk, majd később vagy a parton, vagy a víz alatt kellett ezeket felidézniük. A parton és vízben egyforma mértékű volt a tanulás, ám a személyek 40%-kal kevesebb szót tudtak felidézni, ha a felidézés a kódolástól eltérő környezetben történt, mint amikor ugyanolyanban. Későbbi vizsgálatukban (1980) azt mutatták ki, hogy a hívóingeres felidézést sokkal kisebb mértékben, a felismerést pedig egyáltalán nem befolyásolja a kontextus megváltozása (víz/szárazföld).

Néhány újabb eredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A felidézési teljesítményre pozitívan hat, ha előhíváskor elképzeljük a tanulási környezetet, még ha közben eltérő fizikai környezetben is tartózkodunk.
  • Feltehető, hogy a hipnózis pozitív hatása a felidézésre abból adódik, hogy a hipnotizőr ki tudja váltani a kérdéses esemény elképzelését a felidézés előtt.
  • Különösen stresszkeltő, erős érzelmi reakciókat kiváltó helyzetekben a környezet általában nem kódolódik, nem kapcsolódik az újonnan elsajátított információkhoz, így a későbbiekben ez a környezet nem válik hatékony hívóingerré.
  • Az introspektív gondolatok (visszaemlékezés, fogalomalkotás stb.) erőforrásai ugyanazok, mint amit egyébként az adott környezet reprezentálásához használunk, ezért ilyen jellegű feladatok végzését követően nem tapasztalunk kontextusfüggőségi hatást.
  • A környezetfüggőségi hatás megjelenése és mértéke nem függ az életkortól.
  • Felismerési helyzetekben is előfordul kontextuális hatás (pl. személyazonossági kérdésekben, szemtanuvallomások esetében).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baddeley, A., (2006) Az emberi emlékezet, Osiris Kiadó, Bp.
  • Atkinson és mtsai (2005) Pszichológia, Osiris Kiadó, Bp.
  • Smith, S. M., Vela, E. (2001). Environmental context-dependent memory: a review and meta-analysis. Psychonomic bulletin and review, 8, 203-220.
  • Thompson, L. A., Williams, K. L., L’Esperance, P., & Cornelius, J. (2001). Context-dependent memory under stressful conditions: the case of skydiving. Human Factors, 43, 611-619.