Kondicionálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Kondicionálás (tanulás)[szerkesztés]

A szervezetek viselkedése kondicionálásra (felkészülésre, hozzászokásra) vezethető vissza. Az állatok viselkedése (etológia) az alapvető folyamatokat érthetőbbé teszi. Viselkedésük hosszabb ideig adatolható (regisztrálható). A haláltáborok ember-kísérletei örök példák az embertelen kutatásra. A megfigyelést állatoknál (elvben) nem nehezít a kísérletvezető és a megfigyelt, adatolt kapcsolata.[1] A pillanatnyi körülményeket olyan széles kiterjedésben, skálán észlelhetjük, ami emberi közreműködésben (kísérleti személy) nehezen valósítható meg. Például a nélkülözés (depriváció) végletes esetei (mérték és idő) törvénybe ütköznek.[2]

Kétféle (elme)kondicionálás[szerkesztés]

Burrhus Frederic Skinner véletlenül meglátta, hogy az állatok visszatérnek az ételt adó helyzetbe. Rájönnek az étel kapás módjára, begyakorolják; kondicionálják önmaguk, így mérhetővé válnak a feltételes refleksz kialakulásának összetevői. Edward Lee Thorndike "próba-szerencse tanulás" módszerétől függetlenül, lecsupaszítva egy dobozt alkotott.[3] Nem ismerte Ivan Petrovics Pavlov feltételes reflekszű kutya kísérleteit tovább fejlesztő J. Konorski és Miller felismerését (1929): A kutya kondicionálta az áramütést. Már előtte felemelte a lábát, védekezve.[4] A reflexek szembeállíthatóak (S) inger és (R) válasz (reakció) típusú tanulás, kondicionálás. A Skinner doboz új viselkedése - operáns, R típusú. A nyáladzás a kutyánál zsigeri S típusú régi válasz új ingerre.[5]

Kondicionálás összevonás[szerkesztés]

Mowrer, O.H. (1960.) szerint a zsigeri (Pavlov, S) kondicionálás alapozna félelemmel vagy reménnyel. Az indíték (motívum R) a következményekkel szabályoz: eszközös (instrumentális) kondicionálás. Neal E. Miller (1964) fogalmazza meg, hogy a zsigeri válasz (például a szívritmus) is a megerősítés ellenőrzésébe vonható. Lassul vagy gyorsul a szívverés.[6] A kétféle kondicionálás, gyakorlatban összevonható.

Kondicionálás(érvelés)[szerkesztés]

A tudományos kommunikációban gyakran használnak „ha A, (akkor) B” szerkezetű feltételes állításokat. Például: Ha a vádlottat felmentik, az ügyész fellebbezni fog. A feltételes állítás két elemi állításból épül fel, ahol A állítást a kondicionálás előtagjának, míg a B állítást a kondicionálás utótagjának nevezzük. A kijelentéslogikában hasonlóak az alábbi logikai műveletek, melyek segítségével elemi állításokból összetett állítások képezhetőek: negáció, konjunkció, alternáció, bikondicionálás, melyeket az alábbi logikai szavak fejezik ki: „nem”, „és”, „vagy”, „akkor, és csak akkor, ha”. A hozzájuk kapcsolódó állításoperátorok rendre a következők: ∼,∧,∨,≡, illetve a kondicionálás logikai jele ⊃. Az ilyen műveletek által képzett összetett állítások igazságértéke csak az elemi állítások igazságértékétől függ, ezért ezek a logikai műveletek igazságfüggvények.

A kondicionálás nem állítja az előtag és az utótag igazságát külön-külön, hanem a két állítás igazsága között állapít meg összefüggést. Vagyis, ha teljesül A állítás, akkor az szükségszerűen maga után vonja B állítást, másképp: kondicionálásban az előtag igazsága elégséges feltétele az utótag igazságának.

Ekvivalens állítások[szerkesztés]

A kondicionálás kifejezhető konjunkció és negáció felhasználásával:

p⊃q ⇔ ~(p∧~q) ⇔ ~p∨q

Kondicionálás igazságtáblázata[szerkesztés]

Ahogy a feltételes állítás igazságtáblázatából is jól látható, a kondicionálás akkor és csak akkor hamis, ha igaz előtag mellett hamis az utótag.

p q p⊃q
I I I
I H H
H I I
H H I

Kontrapozíció törvénye[szerkesztés]

Az alábbi összefüggést kontrapozíció törvényének nevezik: q⊃p ⇔ ~p⊃~q. A törvényből látható, hogy a kondicionálás nem kommutatív művelet. Sok esetben ebből adódik, hogy a kondicionálást rosszul értelmezik. Az alábbiakban két fő típushiba kerül bemutatásra:

(1) q⊃p≠p⊃q, vagyis a kondicionálás előtagja és utótagja nem cserélhető fel.

Pl.: Ha fogorvoshoz megyek, akkor fogat mosok. ≠ Ha fogat mosok, akkor fogorvoshoz megyek.

(2) q⊃p≠~q⊃~p, vagyis kondicionálás nem ekvivalens annak előtagjának és utótagjának tagadásával.

Pl.: Ha fogorvoshoz megyek, akkor fogat mosok. ≠ Ha nem megyek fogorvoshoz, akkor nem mosok fogat.

  1. A Rhesus majmok durva igénybevétele kiváltotta az állatvédők tiltakozását.Harry Harlow; Benedek István
  2. Burrhus Frederic Skinner: Miért viselkednek a szervezetek? 1953. Katona Nóra fordítása nyomán Pléh Csaba
  3. Burrhus Frederic Skinner /Skinner - box ]
  4. Barkóczi Ilona és Putnoki Jenő (1968): Tanulás és motiváció. Bp. Tankönyvkiadó Pléh Csaba
  5. Donald O. Hebb(1975): A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat. Pléh Csaba
  6. Ádám György(szerk.1972) Pszichofiziológia Bp. Gondolat Pléh Csaba

Források[szerkesztés]

  • Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest, 2007.
  • Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.
  • Quine, Willard Van Orman: A logika módszerei. Akadémia Kiadó, Budapest, 1968.
  • Pléh Csaba: A lélektan története /Kondícionálás 104, 116, 147-148, 506-507. oldal Osiris Kiadó, Budapest, 2010.(2.bővített kiadás) ISBN 978 963 276 052 0
  • Benedek István: Az ösztönök világa (1948; 1987.)