Knopp Imre (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Knopp Imre
Született1867. december 29.[1][2]
Pest[3]
Elhunyt1945. január 30. (77 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGertrude Madeline Curtis (1913. szeptember 25. – )[5]
SzüleiKnopp József
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Knopp Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A párizsi Operaház
Knopp Imre: Reggeli napfényben

Knopp Imre (Pest, 1867. december 29.[6]Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 30.)[7] magyar festőművész.

Életútja[szerkesztés]

Knopp József festő és Weigl Dorottya fia. Tanulmányait Bécsben, Budapesten, Weimarban és Párizsban végezte. A Műcsarnok 1887. őszi kiállításán szerepelt először a Foltozó csizmadia című képével, mely realisztikus, aprólékos rajzával és levegős tónusával hatott. Utolsó öltések című életképe Budapesten 1895-ben a kis aranyérmet nyerte. A Benczúr-iskolában töltött évek alatt sötét színezésű, többé-kevésbé akadémikus nagy kompozíciókat és új testamentumbeli képeket, az 1890-es években pedig arcképeket festett. 1906-ban Ráth-díjjal jutalmazták. Külföldi utazásai a színes, szabadabb fölfogású, levegős tájképek, városrészletek, enteriőrök és figurális életképek iránt keltették föl érdeklődését. Az ebéd (pozsonyi múzeumban); Fürdés; Reggeli (Szépművészeti Múzeumban); Anyai csók (Barcelonában II. aranyérmet nyert); Biedermeier enteriőr (1917-ben az állami nagy aranyérem nyertese). Kék ruhás női arcképe Münchenben aranyérmet nyert. 1922-ben és 1930-ban gyűjteményes tárlata volt a Műcsarnokban. Művei a budapesti Szépművészeti Múzeum és az Aradi Kultúrpalota képtára őrzik, pasztell önarcképe az Ernst Múzeumban látható.

Családja[szerkesztés]

Felesége Curtis Gertrude Madeline angol festőművésznő volt, akit 1913. szeptember 25-én Londonban vett nőül.[8]

Gyermeke:

  • Knopp Eleanor Mária (1914–?). Férje Havas Frigyes nyomdaigazgató volt.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Knopp Imre Művészet, szerk. Lyka Károly. Tizenkettedik évfolyam, 1913, Harmadik szám, p. 94-100.