Kispréposti palota (Eger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kispréposti palota
Eger Kossuth 4.jpg
Ország  Magyarország
Település Eger
Elhelyezkedése
Kispréposti palota (Magyarország)
Kispréposti palota
Kispréposti palota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 57″, k. h. 20° 22′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 57″, k. h. 20° 22′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispréposti palota témájú médiaállományokat.
Puttóval díszített váza

Az egri Kossuth Lajos utca elején (Kossuth u. 4.) álló kispréposti palota az utca barokk épületegyüttesének egyik nevezetes tagja.

Története[szerkesztés]

A rokokó palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban, Gerl Mátyás tervei alapján. Eredeti, manzárdos tetőszerkezete az 1827-es tűzvészben leégett, ezután sátortetőt kapott. 1908-ban a már igen elkopott falképeket megújították; némelyiket teljesen rekonstruálták. 1980-ban összefüggő műemléki helyreállítást végeztek az épületen, amikor további elemek rekonstrukcióját is elvégezték, és egyéb kiegészítéseket eszközöltek.

Az emeleten van az ICOMOS (Történelmi Városok Bizottsága) magyarországi szervezetének székhelye és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egri irodája.

Az épület[szerkesztés]

Műemlék: törzsszáma 1990 (helyrajzi száma: 6573).

Szabadon álló, a zártsorú beépítéshez kertkapukkal csatlakozó, U alaprajzú, egyemeletes épület, utcai homlokzatán erősen előreugró középrizalittal. A rizalit középtengelyében a főpárkány fölött íves timpanon látható, a kapu fölötti erkély konzolokon nyugszik. Az erkély korlátját és az ablakok kovácsoltvas rácsait Fazola Henrik készítette.

A homlokzat homorúan ívelt oldalsó szakaszain a földszinten egy-egy fülkében óriási kővázát helyeztek el; a vázákon egy-egy puttó ül. A földszinti és emeleti terek boltozatosak.

A mályvaszínű épület szerkezete egy Barkóczy Ferenc püspök udvarában kialakult helyi szokást követ: a kapualjból baloldalt indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásosan fogadhassák. A kőkorlátos lépcsőházat is puttók díszítik. Az emeleti díszterem mennyezeti freskóját (Az Erény diadala a Bűn felett) Kracker János Lukács festette 1774-ben. A falakat is gazdag, festett díszítések, az emeleti helyiségeket Hutter János Lukács (1758) és Kracker János Lukács (1774) falképei ékítik.

Források[szerkesztés]