Kincstartó

A kincstartó a középkori Magyarország legfőbb pénzügyi tisztviselője a 14. századtól. Károly Róbert idején bukkant fel először mint az akkor még a pénzügyekért felelős tárnokmester alárendeltje, majd 1377-től önálló tisztségviselő. Ernuszt János 1467-től 1476-ig volt I. Mátyás magyar király kincstartója. Mivel a királyi kamara Hunyadi Mátyás 1467-es adó és pénzügyi reformjaiig nem volt egységes szervezet, ezért sok esetben csak elvileg volt a legfőbb pénzügyi vezető, az egyes kamarák csak lazán függtek tőle. A pénzverés, a nemesércbányászat, a vámok, a sóügyek, az adó kivetése, az uralkodók hitelügyletei az ő hatáskörébe tartoztak. 1377 után ugyan bárónak címezték, de nem számított az ország "igazi bárói" közé.

Források

• [/01900/01948/html/index823.html Magyar Elektronikus Könyvtár Lovagkirályok : Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301-1437)]. Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület (1997). ISBN 963-85552-3-8 

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Királyság kincstartóinak listája

További információk

• Soós Ferenc: Magyarország kincstartói, 1340–1540; Argumentum, Bp., 1999
• Neumann Tibor: Registrum Proventuum Regni Hungariae. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve, 1494–1495 / Registrum Proventuum Regni Hungariae. Liber rationum thesaurarii regni Hungariae, 1494–1495; MTA BTK TTI, Bp., 2019 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)