Kelneki erődtemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelneki erődtemplom
műemlék
Vallásevangélikus
Építési adatok
Építése13. század
LMI-kódAB-II-m-A-00196.05
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító596
TípusKulturális helyszín
Elérhetőség
TelepülésKelnek
HelyCâlnic, Str. Principală 378
SablonWikidataSegítség

A kelneki erődtemplom és vár műemlékké nyilvánított épületegyüttese Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a várnegyed részeként az AB-II-a-A-00196 sorszámon szerepel; emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része.

Fekvése[szerkesztés]

Szászsebestől 13 km-rel délkeletre, a Nagyszeben felé tartó 1-es főúton közelíthető meg, a főúttól egy 4 km hosszú bekötő úton.

Története[szerkesztés]

Az erődtemplom harangja

Kelnek nevét 1269-ben említették először. A települést egykor székelyek lakták. Sepsikálnok székelyei innen települtek át a 12. században. A falu román stílusú templomát még ők építették a 12. században, majd a Kelneki család lakótornyot épített mellé. A szászok kettős védőfallal vették körül, lakótornyát megmagasították.

A várat a 16. század első évtizedeiben kaputoronnyal és falakkal látták el, majd belső szabálytalan kör alakú udvarában gótikus kápolnát is emeltek. Még ebben a században az öreg tornyot két emelettel kibővítették, újabb várudvar is átadásra került.

Gótikus csarnoktemplom is épült többszögű szentélyzáródással, azonban ez ma már nem látható, ugyanis a 19. században elbontották.

A mintegy 20 méter magas öregtorony a bővítéssel komoly stratégiai előnyhöz juttatta az ostromlott várnépet. A belső vár falában a régióra jellemző családi tárolókamrákat létesítettek, hogy veszély esetén ide menekíthessék vagyonukat a környék lakói.

Az erődített komplexum falai előtt Mihály vajda és a tatárok támadása is megbicsaklott (1599; 1658), ám a 18. században elhanyagolták, romlása megindult. Az 1962–1964 közötti években restaurálták a várat, kápolnáját is megmentették.

Leírása[szerkesztés]

Az alacsony magaslatra épült, kettős, kör alakú falgyűrűvel övezett épület együttes várudvarának evangélikus kápolnája egyházi funkciót ma már nem tölt be, de falai közt napjainkban történelmi és képzőművészeti kiállításokat szerveznek.

A nyugati homlokzat kapuja a szászsebesi evangélikus templom mintájára készült késő gótikus stílusban, 1540 körül. Szép, reneszánsz virágmintás festett karzata 1733-ból való, fa szószéke és korabeli freskói vannak.

A várudvaron lévő másik épületben néprajzi gyűjtemény tekinthető meg.

A vaskos, magas toronyból szép kilátás nyílik a festői környékre. Az erődtemplom az UNESCO műemléki védettsége alatt áll.

Források[szerkesztés]