Keller Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keller Oszkár
Született Keller Oszkár Béla
1882. december 16.
Pétervására
Elhunyt 1955. május 24. (72 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyarmagyar
Házastársa Fischer Erzsébet Mária
SzüleiKeller Béla
Oláh Magdolna
Foglalkozása zoológus
akadémiai tanár

Keller Oszkár, Keller Oszkár Béla (Pétervására, 1882. december 16.[1]Budapest, 1955. május 24.[2]) magyar zoológus, akadémiai tanár, agrártudós.

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Keller Béla gazdasági ispán, anyja Oláh Magdolna volt. Középiskoláit Egerben végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, de az orvosi karon is hallgatott előadásokat. 1904-ben és 1905-ben elnyerte a Margó-díjat, A csontos halak elő- és közbülső agyának alaktana című dolgozatáért. 1904-től a budapesti Tudományegyetem Állattani és Összehasonlító Bonctani Intézetében tanársegédként dolgozott. 1906-ban állattanból bölcsésztudományi doktorátust szerzett. 1908-ban elvégezte Mosonmagyaróváron a Gazdasági Akadémiát. 1908-tól Keszthelyen a Gazdasági Akadémia természetrajzi tanszékén gyakornoknak nevezték ki, majd előléptették tanársegéddé. 1912-től az akadémia rendes tanára, 1918-tól a gazdasági növénytan tanszékvezetője lett és rendszeres megfigyelője a Madártani Intézetnek, ahol 1923-ban rendkívüli taggá választották. Vezette a botanikus kertet, 1922-től a klímaállomást, melyet obszervatóriumi szintre fejlesztett, s amely rövidesen a vidéki gazdasági akadémiák közül a legjobban felszerelt időjárás- és éghajlatkutató hely lett. Tanárként gazdasági állattant és növénytant adott elő. Vezette a Balatoni Múzeum természetrajzi osztályát és Keszthelyi Növényvédelmi Körzetet is, több szakmai egyesületben töltött be vezető tisztséget, végzett sokoldalú munkát. 1949-től a Keszthelyi Akadémia megszűnése után Budapesten, az Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékének tanára volt. A mezőgazdasági állattan, a halászat- és a madártan körében végzett megfigyelő és kutatómunkát. Több, mint 250 cikke és tanulmánya maradt fenn. Számos tankönyvet is írt.

1933. október 14-én Keszthelyen házasságot kötött Fischer Mór és Krausz Jetti lányával, Erzsébet Máriával.[3]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Képek a Balaton madárvilágából (cikksorozat - Keszthelyi Hirlap)
  • Universum sorozat könyveiben (Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, 1916; 1918; 1921)
  • A gyakoribb mezőgazdasági állati kártevők vegyi szerekkel való írtása (1936)
  • Fontosabb gerinces állati kártevők és írtásuk (1938)
  • Általános állattan (1952)
  • Rendszeres állattan (1952)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]