Kella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illujankasz ábrázolása egy újhettita (melídi) homokkő domborművön az i. e. 9. század második feléből

Kella (vagy Kellasz, illetve Kellāš, ékírással 𒁹𒆠𒂖𒆷𒀸 mke/ki-el-l[a-aš(?)], vagy 𒁹𒆠𒅋𒆷𒀸 mke/ki-il[-la-aš], i. e. 13. század) valamelyik hettita Viharisten (Tarhuntasz, Teszub, Isztanu stb.) papja a szent városban, Nerikben.

Az Illujankasz-mítosz (CTH#321, a „A Viharisten és a kígyó”) két eltérő változatát jegyezte le, részben egy Pihaziti nevű szerző alapján. Az újév ünnepi szertartásaihoz, a purulijasz ünnephez készült a szöveg, a fesztivál során nyilvánosan felolvasták a szertartások közben. A bevezető mondatot töredékessége miatt többféleképpen lehetséges átírni és lefordítani.

  • [U]MMA mkill[a LÚGUDU12?] ŠA dBÚR URUnerik nepišaš dI[M-? ... ] purulliyaš uttar[1]
  • [U]M-MA mki-il-l[a _ (_) ] ⌐d¬BÚR URUne-ri-ik ne-pí-ša-aš dI[M-? ... ]× pu-ru-ul-li-ya-aš ut-tar[2]
  • [ ... ] ŠA ⌐d¬BÚR URU⌐ne¬-r[i-ik] [ ... pu-ru-ul-l]i-aš ut-tar[3]

Hans Güterbock szerint: „Így szól Killa: Az égi Viharisten (fia), Nerik Viharistene a purulijaszhoz üzeni (a következőket)...”. Harry Hoffner szerint: „(Ez a szöveg) a purulijasz (...) az égi Viharistennek, egyetért Kellával, aki a neriki Viharisten (felkent papja)...”. Rieken és társai szerint: „(A következőkben) Killa, Nerik Viharistenének papja, az égi Viharisten purulijasz-szövegét (közli)...” A Hoffner-féle szövegváltozat egy bizonytalanul olvasott LÚ GUDU12 ŠA (𒇽𒅎𒊭) jelcsoportra alapoz, amelyben a LÚ embert,[4] a GUDUx valamilyen papot,[5] a ŠA pedig valamilyen hivatalnokot[6] jelent.

Kella a szó klasszikus értelmében az első ismert mitográfus, azaz mítoszgyűjtő, hiszen egyszerre két változatot jegyzett le. A mítoszok több változatának egyidejű létezése máshol is létező gyakorlat, a mítoszok változékonyak, nincs egyszer és mindenkorra érvényes megfogalmazásuk.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harry Hoffner átírása
  2. KBo 3.7 szövegközlése
  3. KBo 12.83
  4. EPSD Museum: LU2. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 14.)
  5. EPSD Museum: GUDU. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 14.)
  6. EPSD Museum: ŠA. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 14.)

Források[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap