Kazár Gyula
| Kazár Gyula | |
| Született | 1882. február 13. Budapest |
| Elhunyt | 1952. február 1. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Deutsch Márta (h. 1913–1952) |
| Foglalkozása | állatorvos |
| Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (1899–1904) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/1-1-13/14)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kazár Gyula, 1903-ig Strobel[3] (Budapest, 1882. február 13.[4] – Budapest, Józsefváros, 1952. február 1.)[5] magyar állatorvos.
Életpályája[szerkesztés]
Lindt József posztókereskedő-segéd és Strobel Borbála fia. A polgári iskola 6. osztályának elvégzése után a budapesti Magyar királyi Állatorvosi Akadémia hallgatója lett 1899-ben, ahol korrepetálás mellett végezte tanulmányait. Diploma után Rátz István professzor gyakornoka lett a kórbonctani intézetben. Ezután a budapesti közvágóhidi állatorvosi szakszolgálat tagja lett. Breuer Albert, az élelmiszer-higiénia úttörője, a szakszolgálat igazgatója maga mellé vette. 1905-ben rész vett a VIII. Nemzetközi Állatorvos Kongresszuson, ahol találkozott Richard Edelmannal. 1918-ban állatorvosi tiszti képesítést, 1925-ben állatorvos-doktori címet szerzett; a II. majd I. osztályú főállatorvossá léptették elő. A szarvasmarha közvágóhíd szakszolgálatának vezetőjévé nevezték ki. 1930-ban állat-egészségügyi tanácsossá lépett elő. 1931-ben megbízták az igazgató-helyettesi feladatok elvégzésével. A nemzetközi kongresszusokon (London, 1930, Zürich, 1937) és tanulmányútjain (Németország, 1930, Dánia, 1934, Svájc, 1938) szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki javaslatait a vágóhidak és az élelmiszer-higiénia fejlesztésére, korszerűsítésére. 1942-ben nyugdíjba vonult, teendőit Semsey Géza vette át. 1945-ben Budapest első vezető főállatorvosává nevezték ki. 1948. március 31-én ismét nyugdíjba vonult.
Bevezette az elektromos és Schermer-pisztolyos kábítást. Az állatorvosi tisztivizsga-bizottság tagja, a közélelmezési szaktanfolyamok húsvizsgálat és piaci élelmiszer-higiénia tantárgyainak előadója volt.
A Farkasréti temetőben temették el (34/1-1-13/14).[6][7]
Felesége Deutsch Márta (1885–1962) volt, Deutsch Miksa és Arnstein Berta lánya, akit 1913. június 29-én Bécsben vett nőül.[8]
Fia Kazár György (1914–2002) sebészorvos, az orvostudományok doktora.
Művei[szerkesztés]
- A Budapest székesfővárosi közvágóhidak és állatvásárok (1931)
- Adatok a juhok vágósúlyának és zsigereinek súlyviszonyaihoz (Budapest, 1940)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2173/1903. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 382. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 43. oldal 7. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Deák téri magyar evangélikus keresztelési akv. 52/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 279/1952. folyószám alatt.
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 641/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Karasszon Dénes: Emlékezés Kazár Gyula dr.-ra (1882–1952), a felszabadult Budapest első központi vezető főállatorvosára. Magyar Állatorvosok Lapja, 1983.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.