Kaufbeuren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaufbeuren
Kaufbeurer Altstadt.jpg
Kaufbeuren címere
Kaufbeuren címere
Kaufbeuren zászlaja
Kaufbeuren zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Svábföld
Polgármester Stefan Bosse (2004. november 1. – )
Irányítószám 87600
Körzethívószám 08341
Rendszám KF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség45 118 fő (2021. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 127,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság678 m
Terület40,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Kaufbeuren (Németország)
Kaufbeuren
Kaufbeuren
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″
Kaufbeuren (Bajorország)
Kaufbeuren
Kaufbeuren
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Kaufbeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaufbeuren témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaufbeuren város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 45 118 fő (2021. december 31.).[1] Kaufbeuren Ostallgäu járás és Kaufbeuren községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Mindelheimtől délkeletre fekvő település.

Városrészei[szerkesztés]

  • Kaufbeuren
  • Kaufbeuren-Neugablonz
  • Oberbeuren
  • Hirschzell
  • Kleinkemnat
  • Großkemnat
  • Märzisried
  • Ölmühlhang
  • Sankt Cosmas

Története[szerkesztés]

Kaufbergen egy régi metszeten
Kaufbeuren 0635.JPG

Kaufbeuren még a 8. században jött létre egy Karoling-házi királyi vár körül. 1268-ban emelkedett szabad királyi város rangjára és 1803-ban került bajor fennhatóság alá.

Erőteljes városfala 1220 körül épült. Hatalmas bástyatornyai közül az Ötcsúcsú-torony (Fünfknopfturm) a város jelképévé vált. A torony a városfalból emelkedik ki és őrjárati tornya át is halad a városfalon. Szent Balázsról elnevezett kápolnájának (Blasiuskapelle) román tornya egyben az erődrendszer körbástyája is. Kaufbeuren ferences rendbeli zárdáját 1261-ben alapították. Gótikus templomának (Frauenklosterkirche) bejárata közelében az 1744-ben elhunyt és boldoggá avatott Kreszcencia zárdafőnöknő nyugszik üvegkoporsóban.

Nevezetességek[szerkesztés]

A Szent Balázs templom oltára
  • Városfal, az ötcsúcsú bástyával
  • Szent Balázs kápolna - A kápolna hajója és szentélye 1500 körül épült, gótikus stílusban. Bordázott mennyezete négy karcsú oszlopon nyugszik. A falakon gótikusan naturalista táblaképek mutatják be a szentek életét és kínhalálát. A kápolna faliszőnyege ugyancsak 1500 táján készült és Szent Balázst ábrázolja erdei vadak között. Faragott, szárnyas oltára 1518-ból való és Jörg Lederer fő munkája. Az oltár szárnyrészét a helybeli Jörg Mack festményei díszítik.
  • Helytörténeti múzeum - 26 teremben mutatja be a környék régészeti leletanyagát; középkori kézműveseinek és művészeinek alkotásait.

Galéria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)