Karimáscsőrű réce
| Karimáscsőrű réce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Hymenolaimus malacorhynchos (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Hymenolaimus malacorhynchus | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Karimáscsőrű réce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Karimáscsőrű réce témájú médiaállományokat és Karimáscsőrű réce témájú kategóriát.
|

A karimáscsőrű réce (Hymenolaimus melanocorhynchos) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Hymenolaimus nem egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Új-Zéland bennszülött madara, ma már csak néhány költőhelyen él. Állományai a védelmi intézkedések ellenére is fogyatkoznak.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hymenolaimus malacorhynchus malacorhynchus – Déli Sziget
- Hymenolaimus malacorhynchus hymenolaimus – Északi Sziget
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teljes hossza 54 centiméter. Mindkét nem tollazata majdnem egységesen világos palaszürke, a fej valamivel sötétebb, mint a törzs, a mellet vöröses foltok borítják. Igen feltűnő nagy világos csőre, melynek csúcsáról keskeny, fekete színű bőrlebeny lóg.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hegyi patakok erős és sebes sodrású, sziklás-kavicsos szakaszainak erősen specializálódott lakója.
Rendszerint magányosan vagy családi közösségekben látható. Az életük végéig összetartó párok erősen territoriálisak, az általuk lakott folyószakaszról minden fajtársukat elüldözik. Általában nyugodtan ülnek a köveken, ezért nehéz felfedezni őket. Úszva vagy sziklákon ugrálva meredek folyószakaszokon vagy zuhatagokon is átkelnek.
Táplálékuk apró víziállatokból, főleg tegzes- és szúnyoglárvákból áll, átkutatják utánuk a kövek felszínét vagy csőrükkel átszűrik a vizet. Ez a specializált életmód a faj veszélyeztetettségének fő oka.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A költési időszak augusztustól októberig tart. A fészkek a parti bozótos üregeiben, bokrok vagy kidőlt fatörzsek alatt és kis sziklahasadékokban rejtőznek. Csak a tojó kotlik, a hím a fészek közelében őrködik és mindig csatlakozik a fészket elhagyó tojóhoz. A fiókákat a szülők közösen gondozzák.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. szeptember 18.
- Madge, Steve & Burn, Hilary (1987): Wildfowl : an identification guide to the ducks, geese and swans of the world. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-3999-7
- ITIS szerinti rendszerbesorolás