Krâvanh-hegység
| Krâvanh-hegység | |
 | |
| A Khao Khitcsakut Nemzeti Park a hegység thaiföldi területén | |
| Hely |  Kambodzsa ThaiföldDélkelet-Ázsia, Indokínai-félsziget |
| Legmagasabb pont | Phnom Aoral (1813 m) |
| Hosszúság | 300 km |
| Szélesség | 70 km |
| Elhelyezkedése | |
 Krâvanh-hegység
Pozíció Kambodzsa térképén
| |
 é. sz. 12° 00′, k. h. 103° 15′Koordináták: é. sz. 12° 00′, k. h. 103° 15′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krâvanh-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Krâvanh-hegység (khmerül ជួរភ្នំក្រវាញ [Chuor Phnom Krâvanh], thaiul ทิวเขาบรรทัด [Thio Khao Banthat]) avagy Kardamom-hegység az Indokínai-félszigeten, Kambodzsa és Thaiföld területén fekvő hegység.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A hegység vonulatai Kambodzsa délnyugati partjaival párhuzamosan húzódnak. Északi része Kelet-Thaiföldön fekszik, majd láncai délkelet felé körülbelül 160 kilométer hosszan, egészen a Mekong torkolatának közeléig, a kambodzsai-vietnámi határig tartanak.[1] Lealacsonyodó vonulatai dél felé, a tengerpartig a Dâmrei-hegységben folytatódnak.
Kialakulása[szerkesztés]
A Krâvanh-hegység kőzettani felépítése igen változatos. Aljzata az óidőben keletkezett, alaposan lepusztult tönkfelszín, melyre a középidőben nagyobb vastagságú homokkő rakódott le. A homokkő tábláit törések, vetődések szabdalták fel.[2] Helyenként gránit felnyomulások tették változatosabbá a felszínt, ilyen a hegység legmagasabb pontja, az északi részén található Phnom Aoral is, mely egyben Kambodzsa legmagasabb pontja is. Magasságára különböző adatok találhatóak: 1813 m[3][4][5] vagy 1771 m.[6]
Éghajlat és vízrajz[szerkesztés]
A területre a trópusi monszun éghajlat jellemző. A hegység nyugati oldala az Indiai-óceán felé néz, így az esős évszakban jelentős mennyiségű (3800-5000 mm) csapadékot kap. Keleti, a Kambodzsai-alföld felé néző lejtői esőárnyékban fekszenek, így évi csapadékmennyiségük „mindössze” 1000-1500 mm.[4]
Növényzet és gazdálkodás[szerkesztés]
A Krâvanh-hegységet sűrű trópusi esőerdő borítja. Ritkán lakott terület, állatvilága rendkívül gazdag. Keleti lejtőin nagy területeken termesztenek kardamomot és borsot, melyek az ország jelentős exportcikkei.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza (ELTE Eötvös Kiadó, 2008) ISBN 9789632840215
- Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk.): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza (ELTE Eötvös Kiadó, 1998) ISBN 9634631614
- Dr. Papp-Váry Árpád (szerk.): Cartographia Világatlasz (Cartographia, 2002) ISBN 9633525284
